Választás előtt a családi napközik

A cél, hogy minden gyerek „beférjen” (A kép illusztráció)
A cél, hogy minden gyerek „beférjen” (A kép illusztráció) - © Fotó: Ádám János
Debrecen – Tagadhatatlan, hogy egyre több a gyermekvállalást elősegítő kormányzati intézkedés, ezek eredményessége azonban csak hosszútávon mérhető. A bölcsődék számának növelésében viszont úgy tűnik, viszonylag rövid távlatokban gondolkodik a jogalkotó, hiszen azt a célt tűzte ki, hogy 2018 végéig a 10 ezer lakosúnál kisebb településeknek is fenn kell tartani legalább egy olyan intézményt, amelyben napközben a 3 évesnél kisebb gyerekekre felügyelnek. A szándék üdvözlendő, hiszen az országos átlagnak megfelelően a megyében működő bölcsődék férőhelyei sem elégségesek, arról nem is beszélve, hogy jelenleg inkább városokban kínálják a szolgáltatásaikat. A probléma azonban, ahogy az lenni szokott, a részletekben rejlik.

Azon országokban a legmagasabb a gyermekvállalási kedv, ahol több más feltétel mellett az anya számára (is) adott a munkavégzés lehetősége, és ez idő alatt a gyermek elhelyezése is biztosított. Ma Magyarországon a bölcsődei felvételt szerencsés esetben is hosszabb várakozási idő előzi meg, de előfordulhat, hogy a szülőnek módja sincs várakozni, lévén lakhelyéhez, munkahelyéhez közel nincs ilyen intézmény.

Új formákban

A szaktárca tervei szerint ez hamarosan változik, hiszen az ellátást biztosítani kell, amennyiben legalább öt gyermek elhelyezésére van igény, vagy több mint 40, kétévesnél fiatalabb lakosa van a falunak vagy a kisvárosnak. A már megjelent jogszabály szerint a meglévő klasszikus bölcsődei ellátási formát három új típusú intézmény fogja kiegészíteni. A mai információk alapján nem új bölcsődék létrehozásával kívánják a férőhelyek számát növelni, hiszen az igen komoly többletforrást igényelne, hanem az úgynevezett családi napköziket kívánják „bölcsődésíteni”. A „csanáknak” becézett ellátások 2017 januárjától bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, illetve az úgynevezett napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás formában élnek majd. Ezek fenntartójának 2016. augusztus 31-éig kell nyilatkozni a választandó működési formáról.

Nem találtunk ilyen helyet, ezért létrehoztuk (Kelemen Orsolya)

Folyamatos igény

Az átalakítás nem csak a fenntartókat érintheti. A családi napközik díja havi 20-50 ezer forint az étkezés költsége nélkül; az állami normatíva csökkenésével emelkedhet a szolgáltatás ára, amit – a közvélekedéssel ellentétben – nem csak a „felső tízezer” tagjai vesznek igénybe, hanem mindazok, akiknek nincs alternatívájuk a bölcsődére és nem kívánják elveszíteni munkahelyüket. Azon családok is szívesen élnek a lehetőséggel, akik a hagyományos rendszertől eltérő szolgáltatást igényelnek. Tagadhatatlan persze, hogy egy kistelepülésen átlagos viszonyok között élő fiatal pár számára ez az összeg szinte megfizethetetlen.

Kelemen Orsolyáék öt éve nyitottak családi napközit. – Megismerkedtünk egy Debrecenben élő német házaspárral, akik felnyitották a szemünket, hogy nincs olyan hely a városban, ahol a bölcsődés-óvodás korú gyerekek egész napos foglalkozásban, fejlesztésben részesülhetnek. A férjemmel több gyermeket szerettünk volna, és azt is, hogy maradéktalanul hozzájuthassanak a fontosnak tartott fejlesztésekhez. Nem találtunk ilyen helyet, ezért létrehoztuk – mondta el a Naplónak az egyik sikeres napközihálózat fenntartója. Az elképzelésük azért valósult meg családi napközi formájában, mert a jogszabályok ennek az esetében tették lehetővé, hogy napi 8 órában, vagy azon túlnyúlva is tudjanak gyerekeket fogadni.

– Az ellátási forma szükségességét mutatja, hogy nem csak Debrecenből, hanem annak vonzáskörzetéből is érkeznek hozzánk, folyamatos az érdeklődés. Itt ugyanis a gyerekek korosztálytól és egyéb sajátosságoktól függően mindent egy helyen kapnak meg, és ami nagyon fontos: szakemberektől a gyerek igényeire adaptálva. A minden alatt értek fejlesztő pedagógiát, gyógytornát, nyelvi foglalkozást, szenzoros integrációs terápiát, mozgásfejlesztést, iskolai előkészítést – sorolta, hozzátéve, hogy szerinte a gondozási díj összege arányos a szolgáltatás színvonalával.

– Jelenleg ebből, illetve pályázati forrásokból gazdálkodunk, normatívában nem részesülünk, hiszen kettős támogatás nem lehetséges. A jogszabályi változásnak számunkra egy eleme jelenthet csupán gondot, mégpedig az, hogy óvodás korú gyermekeket a jelenlegi formában nem fogadhatunk majd. Erre is van azonban megoldás, az egyik napközinket magánóvodává alakítjuk át – magyarázta Kelemen Orsolya, aki sokkal komolyabb problémának tartja, hogy a családi napközik esetében nincsenek kategóriák, vagy jelzések, hogy melyik milyen színvonalat képvisel.

– Jelenleg a nyolc osztályos végzettség és egy tanfolyam elég ahhoz, hogy valaki ilyen napközit működtethessen. Jó lenne, ha a szülők felé létezne valamifajta jelzés, melyek a „csak” gyermekmegőrzést ellátó, és melyek az emellett valós oktató, nevelő, fejlesztő munkát is folytató csanák – hangsúlyozta.

Hatvanhárom napközi

Hajdú-Biharban jelenleg 10 településen (Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Ebes, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Nádudvar) 63 családi napköziben 428 férőhelyen biztosítják a gyermekgondozást. A választást némileg nehezíti, hogy a fenntartók ez idáig nem kaptak tájékoztatást arról, például részesülnek-e a továbbiakban is normatívában, és ha igen, mekkorában. Megkeresésünkre a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet Főigazgatóságánál úgy tájékoztattak, hogy a jelenleg állami támogatásban részesülő és családi bölcsődévé átalakuló napközik 2017-ben is számíthatnak normatívára. Azok a napközik azonban, amelyek napközbeni gyermekfelügyeletté alakulnak át, és nem uniós forrás révén jöttek létre, 2017-től nem részesülhetnek állami támogatásban.

– Szöőr Beáta –

Címkék: ,







hirdetés