Választás 2018 – Hivatalosan megkezdődött a kampányidőszak

Akt.:
A kép illusztráció
A kép illusztráció - © Fotó: Derencsényi István, archív
Budapest – Hivatalosan megkezdődött szombaton az országgyűlési képviselő-választási kampány időszaka. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.

A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni, a kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.

Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.

A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 18-ig jelezték e szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

A politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton, február 17-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

ert

A választási értesítőket kézbesítették (illusztráció) | Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb valamivel több mint ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is.

Az ÁSZ a választás után egy éven belül ellenőrzi a választáson induló és azon mandátumhoz jutó jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elérő jelölőszervezetek választásra fordított pénzeszközeinek felhasználását.

A kampányidőszakban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.

– MTI –


Ezt nem árt tudni

Miről dönt, aki szavaz?

A szavazók eldönthetik, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben képviselőnek, illetve, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják.

Honnan tudhatom, hogy választhatok-e?

Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó legyen. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

Mi a teendőm, ha nem kaptam értesítést?

A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától (a jegyzőtől) új értesítőt igényelhet.

Hol szavazhatok majd?

A választásokon elsődlegesen mindenki a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. Az országgyűlési választásokon az ország bármely, szabadon választott szavazókörében leadhatja szavazatát átjelentkezési kérelmet benyújtva online vagy papír alapon. Kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét, amennyiben szavazatát a külföldi magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén kívánja leadni.

Mikor adhatom le a szavazatomat?

Szavazni 2018 április 8-án 6 és 19 óra között lehet.

Milyen okmányra van szükségem a választáshoz?

A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával).

Hány szavazatom van?

A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek.

Mi történik a szavazatommal, ha olyanra adtam (jelölt, lista), aki/amely nem jut mandátumhoz)?

A szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott ­voksokat. (Forrás: valasztas.hu)


Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A politológus szerint a Soros-terv és a munkahelyteremtés is téma lesz a most következő hetekben. Milyen lesz az idei kampány? Milyen politikai témák kerülnek majd a középpontba? A kérdéseket közismert politológusoknak tettük fel. Van-e alternatíva? Kiszelly Zoltá...

Budapest - Csütörtöktől már a skóciai Edinburghba is kérhetik a választópolgárok, hogy ott szavazhassanak az április 8-ai országgyűlési választáson. Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik a választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein vok...

Budapest - A nemzetiségi szavazók március 23-ig regisztrálhatnak, amennyiben saját nemzetiségük listájára szeretnének szavazni az április 8-ai országgyűlési választáson - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Pálffy Ilona a választás főbb h...