Vajon marad a murva szerelem?

Vajon marad a murva szerelem?
Míg mások az aszfaltos versenyek után áhítoznak, addig Dankó András és Kaszás Milán majdhogynem imádkozik a murva versenyekért. A veszprémi pályákat egyáltalán nem ismerik, csak hírből, mégis már most odáig meg vissza vannak a szakaszokért. De vajon megmarad ez a rajongás a Veszprém Rallye után is náluk?!

Mindig minden versenyen olyan lelkesek vagytok, hogy öröm nézni, ahogy várjátok az aktuális csatázást. Eddig elég jól alakultak a futamok számotokra. Mire számítotok hétvégén?
– Persze, hogy lelkesek vagyunk, hiszen még csak három versenyen vagyunk túl, amiből kétszer dobogóra állhattunk. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy jókedvűen várjuk a Veszprém Rallyet. Meg hát annyira az elején vagyunk még ennek az egész ralis témának, hogy hogy nézne ki, ha már most nem lennénk izgágák egy-egy rali verseny előtt. A hétvégén is ugyanarra számítunk, mint mindig. A célba guruljunk be, a többi már csak csemege. Hallottunk rémtörténeteket a veszprémi pályákról, de mi nem ismerjük a szakaszokat, úgyhogy kénytelenek vagyunk valamit leszűrni abból, ami a jól megszokott szájhagyomány útján terjed. Majd meglátjuk a pályabejáráson, hogy mire számíthatunk, most még csak reménykedünk, hogy az elmondottaknak csak a fele igaz.

Három versenyből, kettő aszfalt, és egy murva után mégis a murva lett a szerelem. Miért?
– Idén először ugye Miskolcon mentünk, ahol célba értünk, 2. helyen végezve. Aztán jött Bükfürdő, ahol annyira jól éreztük magunkat, és sajnos kiestünk, mégis az az érzés, amit a murva adott az mindennél többet ért. Fehérvárról mikor kiderült, hogy az R2 aszfalton megy, az nagy csalódás volt, de kárpótolt az alkalmi navigátoromtól kapott „kulisszatitkok” elsajátítása, aminek következtében ismét dobogósok lettünk. A murva az olyan volt nálunk, mint a szerelem első látásra…még hogy nincs ilyen, ugyan már. – mókázik Andris. Van az. Mi már csak tudjuk. Csak egy fél versenyt tudtuk teljesíteni murván, és ez a kötődés mégis valamiért kialakult. Itt érezzük leginkább azt, hogy ez rali. Bízunk benne, hogy a veszprémi murva után sem változik a véleményünk.

Régi navigátor, vagy alkalmi navigátor fog diktálni? Új stratégia a múltkori győzelem alapján?
– A múltkor Kaszás Milán navigátoromat mellőznöm kellett, de csak egy futam erejéig, úgyhogy igazából az volt a változás, és most marad ismét az eredeti felállás. Milánnal tervezzük az egész évet, és együtt is szándékozunk véghez vinni. Oltári nagy stratégiánk van, de ezt nem árulhatjuk el. Na jó, de csak így négyszemközt…megyünk, mint állat.

Az utolsó szó jogán?
– Felhőtlen kacagás…a célban.

Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Máté Zsolt

Címkék: