V4-csúcs – Orbán Viktor: a legnagyobb kihívás, hogy az uniós tagállamok eltérő módon képzelik el a jövőt

Akt.:
Prága, 2016. június 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j) a visegrádi négyek (V4) országai kormányfői találkozóján Prágában, 2016. június 8-án.
Prága, 2016. június 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j) a visegrádi négyek (V4) országai kormányfői találkozóján Prágában, 2016. június 8-án. - © MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Prága – Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Prágában, a négy visegrádi ország miniszterelnökének a Prague European Summit (Prágai Európai Csúcs) elnevezésű vitafórumon megtartott beszélgetésén.

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a fórumon alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszéltek, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában.

A magyar kormányfő szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés létezik, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást.

“Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be” – vélekedett Orbán Viktor.
“Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből” – szögezte le.

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, és kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.

Orbán Viktor három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját. Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz.

“Bevatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét” – mutatott rá a magyar kormányfő.

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma “fragmentáció”, szétaprózódás veszélye fenyeget. “Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak” – vélekedett a szlovák kormányfő.

Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, “uniókra” osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát.

A cseh miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről. “Nagyra értékelem a cseh elnökség kezdeményezését, hogy legyen egy közép-európai vita, s ebben a dimenzióban próbáljuk megérteni a mi európai jövőnket” – jegyezte meg Orbán Viktor.

A nyilvános beszélgetés után a miniszterelnökök a Hradzsinból átvonultak a cseh külügyminisztérium épületébe, ahol visegrádi csúcstalálkozót tartottak, amelyen Csehország jelképesen átadta Lengyelországnak a regionális csoportosulás soros elnöki tisztségét. Csehország 2015 július elsejétől töltötte be a V4-ek elnöki tisztségét. 2016 július elsejétől a következő egyéves időszakban ezt a tisztséget Lengyelország viseli.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: a visegrádi csoport eddigi történetének a legnehezebb és legbonyolultabb évét tudja maga mögött, s a felmerült problémákkal sikeresen megbirkózott. A magyar miniszterelnök köszönetet mondott a V4-eknek – és külön a cseh kormányfőnek -, hogy az elmúlt évben segítséget nyújtottak Magyarországnak a migrációs válság kezelésében, és kiálltak a magyar kormányzat mellett az EU-val folytatott politikai vitákban. A magyar kormányfő szerint a V4-ek sikertörténet, s jelenleg a gazdasági növekedés motorja az EU-ban. “A V4-ek nélkül az EU-ban nincs gazdasági növekedés, csak stagnáció és visszaesés” – mutatott rá. A négy miniszterelnök egybehangzóan sikeresnek minősítette a cseh elnökséget, s pozítívan méltatta a lengyel elnökség tervezett programját.

A csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozatban a visegrádi kormányfők ismét elutasították a menekültek kvóták szerinti elosztását, és szorgalmazták a schengeni határok jobb védelmét. Közös álláspontjuk, hogy a menedékkérők kötelező elosztása csak tovább ösztönözné a migrációt és megosztaná az EU tagállamait.

A négy visegrádi ország azt szeretné, hogy Nagy-Britannia továbbra is maradjon az EU tagja, és fontosnak tartja, hogy az EU és a NATO szorosabban működjön együtt a balti államok biztonsága érdekében.

A V4-ek támogatják Ukrajnát az ország biztonsági helyzetének stabilizálását célzó törekvésében, amelynek feltétele a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése, és kiállnak amellett, hogy az Európai Unió adja meg a vízummentességet az ukrán állampolgárok számára.

– MTI –

Címkék: , ,







hirdetés