VÁTI: a lemaradás mérséklése a cél

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési
és Urbanisztikai Közhasznú
Társaság (VÁTI Kft.) meglehetős
jártasságra tett szert a
területfejlesztésben, és
szakértőnek számítanak az
uniós programok bonyolításában
is.

Haon: Meglátása szerint
fejlettségi szemponból mekkora ma a
szakadék régiónk és mondjuk
a dunántúli régiók
között?


Egyebek mellett erről is kérdeztük
Szabó Zsoltot, a
társaság debreceni területi
irodájának a vezetőjét.
Szabó Zsolt: Egy
régió fejlettsége sok
mutatóval jellemezhető, az egyik
legfontosabb ezek közül az ott
előállított nemzeti
össztermék (GDP) volumene. Sajnos,
Európában vannak olyan fejlett
régiók, amelyeknek a GDP-je
négyszerese az
észak-alföldiének. Éppen
ezért itthon az elmaradott
térségek számára több
pályázati lehetőség
révén célzottan több
forrás érhető el. A fókuszban
a foglalkoztatottság és a
humán-infrastruktúra
javítása áll.
Haon: Sokszor elhangzik, hogy minden
tekintetben csökkenteni kell ezeket a
fejlettségbeli különbségeket.
Milyen források kínálkoznak az
Észak-Alföld (azon belül is
Hajdú-Bihar) számára ahhoz, hogy
legalábbis a távoli jövőben ne
az Unió legfejletlenebb régiói
között emlegessék?
Szabó Zsolt: Az Új
Magyarország Fejlesztési Terv
(ÚMFT) például jó
eszköze lehet a leszakadásunk
mérséklésének. Ezen
belül mi a regionális operatív
programokkal foglalkozunk, és a
régiónkban négyes
prioritásról
beszélhetünk. Ezekre 2007-13
között összesen 230-240 millió
euró közösségi forrás
áll rendelkezésre az
Észak-Alföldön. Az első
prioritás a közösségi és
közfeladatot ellátó
intézmények
akadálymentesítése, a
második a közoktatási
intézmények
infrastruktúrájának a
fejlesztése, a harmadik az
egészségügyi
alapellátást és a
járóbeteg-ellátást
biztosító intézmények
infrastruktúrájának a
javítása, a negyedik pedig a
szociális és
népjóléti
intézményeknél ugyanez. Az
akadálymentesítés terén
megyénkből például
Berettyóújfaluból,
Debrecenből vagy Derecskéről vannak
nyertes pályázók, ezek
viszonylag kisebb értékű projektek.
A közoktatási intézmények
részéről még a
vártnál is nagyobb
érdeklődés mutatkozott, a 18
milliárdos régiós keretnek a
hétszeresét igényelték
volna. A másik két területen is
hamarosan megszületnek a döntések,
és indulhatnak a fejlesztések.
Haon: Vannak olyan
vélekedések, hogy noha a
megyeszékhelyek, illetve a térségi
központok egyébként is
meghatározók egy-egy megyében, az
elmélyülő válság
hatására a szerepük még
inkább felértékelődik.
Ön lát erre utaló jeleket
Hajdú-Biharban, illetve a
régióban?
Szabó Zsolt: Abszolut
megfigyelhető ez a tendencia már
csak azért is, mivel bizonyos
települési méret alatt nem lehet
fenntartani egyes oktatási, szociális
vagy egészségügyi
intézményt. Ebből
adódóan a nagyobb
települések (a megyeszékhely mellett
a kistérségi központok) szerepe
ténylegesen
felértékelődik.