VÁLASZTÁS 2010 – Az MDF sem lesz már parlamenti párt az új ciklusban

20 évig volt parlamenti párt a Magyar Demokrata Fórum, az új Országgyűlésnek azonban már nem lesz tagja. Dávid Ibolya pártelnök vasárnap este elismerte az MDF választási vereségét és lemondott a pártelnöki posztról.

Az MDF egyike a rendszerváltó pártoknak, Dávid Ibolya több mint tíz évig volt az elnöke.

– A Magyar Demokrata Fórum történetének kezdetét 1987. szeptember 27-re, vagyis az első lakiteleki találkozó idejére teszik a források. Itt követelte először értelmiségiek egy csoportja a többpártrendszert – igaz, akkor még csendesen.

– 1988 nyarán többen úgy ítélték meg: szervezettebbé kell tenni az MDF-et, hogy vállalhasson politikai szerepet. Többek között Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos és Lezsák Sándor látott ekkor munkához. A megalakuló mozgalom végül egy második lakiteleki találkozón, 1988. szeptember 3-án bontott zászlót.

– 1989 márciusában rendezte első országos gyűlését az MDF, amelynek akkor már 13 200 tagja volt és több mint 260 helyi szervezete. Az ülésen megválasztották a 15 tagú elnökséget, ennek élére ügyvezető elnökként Bíró Zoltán került, akit később Antall József váltott ebben a pozícióban.

– A Magyar Demokrata Fórum 1990 márciusában 24,73 század százalékos listás eredményt ért el az első fordulóban, majd választási szövetségeseinek köszönhetően a második forduló után az egyéni mandátumok 42,49 század százalékát nyerte el, és ezzel 164 képviselői helyet szerzett a 386 tagú parlamentben. Antall József lett a rendszerváltás utáni első miniszterelnöke az országnak, vezetésével végrehajtották a jogállami fordulatot, és lerakták a demokratikus működés alapjait.

– Közben az SZDSZ-szel kötött megállapodás felháborította a párt jobb, egyesek szerint szélsőjobb szárnyát: Csurka István vezetésével ez a csoport 1993-ban kivált az MDF-ből, és létrehozták a Magyar Igazság és Élet Pártját, a MIÉP-et.

– 1993. december 12-én súlyos betegségben elhunyt Antall József, a kormányfői teendőket Boross Péter látta el a következő választásokig.

– Az 1994-es választás kudarcot hozott az MDF-nek. A listás szavazatok nem egészen 12 százalékát szerezték meg. Ez a 386-ból mindössze 38 képviselői helyet jelentett az Országgyűlésben, vagyis az összes mandátum alig 10 százalékát. Ráadásul tovább szakadt a párt: 1995-ben tizenöt képviselő külön frakciót alapított Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) néven.

– 1997-ben az MDF határozatot fogadott el arról, hogy választási megállapodást köt a Fidesszel. Így akarták biztosítani a sikeres szereplést a következő választásokon, és ezzel próbálták növelni a párt népszerűségét.

– Az 1998-as választáson az MDF nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, 17 egyéni képviselője viszont a Fidesz támogatásával bekerült a parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF akkori elnökségi tagja, az Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett.

– 1999. január 30-tól Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke, egészen lemondásáig.

– A 2002-es választásokra ismét együttműködési megállapodást kötött az MDF és a Fidesz. A két párt együtt ugyan valamivel több mandátumot szerzett, mint az MSZP, a listás szavazatokkal és az SZDSZ képviselőivel viszont a szocialisták tudtak kormányt alakítani. Az MDF-Fidesz közös listának köszönhetően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakíthatott, annak ellenére, hogy már 4 éve sem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

– A 2004-es Európa Parlamenti választásokon az MDF már önállóan mérette meg magát, és a voksok több mint 5 százalékát kapta. Brüsszelbe Olajos Pétert küldi képviselőnek az MDF.

– A 2002-es választásoktól újabb belső viszályok rontották az MDF esélyeit, egyre többen váltak ki a pártból. Először Hende Csaba távozott, majd kizárták Boros Imrét és Balsai Istvánt. Az európai parlamenti választások után kizárják a pártból illetve a frakcióból Lezsák Sándort és Balogh Lászlót. Később távoznak a képviselőcsoportból az úgynevezett Lakitelek Munkacsoport tagjai is, többek között Csampa Zsolt, Ékes József, Fülöp István, Németh Zsolt, Pichler Imre és Püski András. Hosszas jogi huzavona után 2004. november 8-án megszűnt, majd újjáalakult a parlamentben az MDF-frakció, amelynek már csak 9 tagja volt.

– 2005-ben az MDF újraegyesül az MDNP-vel.

– Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban valamivel több mint 5 százalékos eredménnyel bejutott a parlamentbe. A párt miniszterelnök-jelöltje akkor Dávid Ibolya volt.

– 2009-ben heves viták után Olajos Péter helyett Bokros Lajos volt pénzügyminisztert jelölték listavezetőnek az európai parlamenti választásokra. Ezután Csáky András országgyűlési képviselő kilépett az MDF parlamenti frakciójából, amely 2009. március 20-i hatállyal megszűnt, mivel annak létszáma nem érte el a minimális szintet. A 2009-es európai parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum átlépte az öt százalékos küszöböt, egy képviselőt, Bokros Lajost küldhette az Európai Parlamentbe, aki a kilencvenes években az MSZP-s Horn Gyula kormányában volt egy ideig pénzügyminiszter.

– 2009. június 13-án kiszivárgott Boross Péter volt miniszterelnök levele, amelyet az MDF elnökségének írt: ebben bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatát a párttal, mert nem ért egyet annak irányváltásával.

– A 2010-es országgyűlési választások előtt az MDF folytatta a “bokrosi irányvonalat”, meghirdette a “nyitás politikáját” a baloldali és a liberális elvek, szavazók felé. Választási együttműködést kötöttek a Szabad Demokraták Szövetségével, Bokros Lajos lett a párt kormányfő-jelöltje, az MDF budapesti és az országos listáján pedig több liberális politikus kapott helyet. Somogyi Zoltán a Political Capital elemzője lett a párt kampányfőnöke.

– Az MDF-re újabb nehéz választási kampány várt, de április 11-én, az országgyűlési választások első fordulójában már nem kapott kellő támogatást a választóktól: a voksok nem egészen 3 százalékát szerezte csak meg, vagyis nem érte el az öt százalékos bejutási küszöböt. Dávid Ibolya pártelnök még aznap elismerte az MDF választási vereségét és lemondott a pártelnök posztról.

 

– Független Hírügynökség –