Utólag már késő bánni – Nem játék a cserbenhagyás

Akt.:
Nem kérdés, hogy egy ilyen balesetnél, mint a Monostorpályi úti volt, meg kell állni
Nem kérdés, hogy egy ilyen balesetnél, mint a Monostorpályi úti volt, meg kell állni - © Fotó: Matey István
Debrecen – Az életveszély elhárítása minden mást felülír emberileg és a jogi értelmezésben is.

Néptelen utcán sietve egy padon összegörnyedve fekvő mozdulatlan embert látunk, vagy az előttünk haladó autó balesetet szenved. Ilyen eset bármikor előfordulhat velünk, részesei vagy tanúi leszünk, amint egy vagy több embertársunk bajba jut, ezért nem árt tudni, hogy az elvárható szolidaritáson túl, milyen büntetőjogi felelősséggel járó kötelezettségünk van még. A segítség elmulasztása, illetve a cserbenhagyás tudatunkban leginkább a közlekedési balesetekhez kapcsolódik, ám Tóth Tibor őrnagy, a Debreceni Rendőrkapitányság közlekedési osztályának a vezetője a kezdő példánkra hívta fel a figyelmet.

Képesség és tudás szerint

Az általános segítségnyújtási kötelezettség minden esetben érvényes, ha annak elmulasztása miatt például meghal valaki az utcán, vagy akár a családtagunk nem kerül időben kórházba, az már bűncselekménynek minősül. Az elvárható minimum, ami a közlekedési eseteknél is kötelező, hogy meggyőződjek arról, szükséges-e a segítség, ezt követi az értesítési kötelezettség, végül, amennyiben a saját vagy a bajban lévő testi épségét nem veszélyeztetjük, segítséget kell nyújtanunk.

Ezt természetesen legjobb megfelelő szaktudással végeznünk, de még mindig kedvezőbb a megítélése, ha valaki ennek hiányában esetleg valami hibát követ el, minthogy meg sem próbálta. Az elvárhatóság mértéke függ a segítségnyújtáshoz szükséges képességeinktől és tudásunktól. Más az elvárás egy orvossal és más egy hétköznapi emberrel szemben.

Ez is egy olyan vetület, amit ugyan szabályoz a jog, de abban az élethelyzetben eltérő habitusunk miatt, többféleképpen reagálhatunk a bennünket ért hatásokra. Ebben mi a vezérelv a büntetőjogi felelősség tekintetében? – kérdeztük a szakembert. Közlekedési példával válaszolt.

Eszerint, amennyiben elsőként érünk egy baleset helyszínére, akkor is meg kell állnunk és meggyőződnünk, mi történt, ha irtózunk az ilyen látványtól, sokkolóan hat ránk, vagy halaszthatatlan ügyben sietünk valahová.

Fontos a meggyőződés

Arra is felhívta a figyelmet, hogy abban az esetben sem hagyhatjuk el a helyszínt, ha ott már látunk valakit, mert kiszállva a járművünkből meg kell győződnünk, hogy tudott-e segítséget hívni, vagy nem kell-e neki segíteni. Sőt, nem elég hívnunk, ott is kell maradnunk a mentő kiérkezéséig. Vontak már felelősségre valakit azért, mert elhagyta a helyszínt a nélkül, hogy meggyőződött volna arról, akit ott talált, és éppen telefonált, tényleg a mentőket hívta-e. Az eset mutatja, mennyire bonyolult büntetőjogi kategória a segítségnyújtási kötelezettség.

S, hogy még tovább bonyolódjon a jogi útvesztő, ott van még a cserbenhagyás esete, ami azonban csak a közlekedési balesetekre és az abban résztvevőkre vonatkozik. Tóth Tibor hangsúlyozta, nagyon vékony mezsgye választja el a segítség elmulasztása kategóriától. Lényeges különbség, hogy a sérülés nélküli esetek minősíthetők cserbenhagyásnak, aminek a büntetési tétele is alacsonyabb, de segítség elmulasztása kategóriára változik a minősítés, ha például egy visszapillantó tükör letörése következtében az ajtó üvege is betörik, s így hagyjuk el a helyszínt, mivel előfordulhat, hogy a szilánkok megsebesítettek valakit.

Eltérő mértékű felelősség

Érdekes kérdést vett fel, ha a segítség elmulasztás egy autóban többek tudtával történik, és nincsenek azonos véleményen, így a felelősségük is másképpen oszlik meg. A járművezető megállási kötelezettsége mellett az utasoknak a tájékoztatási kötelezettsége a minimálisan elvárható, s az akaratuktól függően vizsgálható a szándékegység. Ebből is látszik, hogy egy egyszerűnek tűnő eset megítélése jogilag mennyire bonyolult lehet. Mivel a vétkesek, vagy azzal meggyanúsítottak akár szubjektív okokra (korábbi trauma, hirtelen fellépő pszichés zavar) is hivatkozhatnak, olykor a műszaki szakértő mellett pszichológus szakvéleményét is ki kell kérni a döntéshez.

Az osztályvezető szerint Debrecenben évről évre kevesebb eset fordul elő, azaz javuló tendenciát lehet kimutatni a segítség elmulasztásos és cserbenhagyásos balesetekben.

– Égerházi Péter –


Utólag már késő bánat

A Tóth Tibor őrnagy által említett javuló statisztikán rontott a közelmúltban az a két fiatalember, akik Debrecenben az emlékezetes Monostorpályi úti súlyos balesetnél (apa és a fia gépkocsijukkal nagy sebességgel egy kerítésnek csapódtak) autójukkal a helyszínre érkeztek, de onnan megállás nélkül továbbhajtottak. Később, a helyszínelés alatt ugyan visszatértek, de ez már nem változtatott a segítség elmulasztás elkövetésén, ami miatt a rendőrség vádemelést javasolt velük szemben.








hirdetés