Útban a modern államkincstár felé

Akt.:
A Kincstár új számlavezető rendszer bevezetésén dolgozik; ha ez élesedik, akkor az az ország egyik legmodernebb ilyen infrastruktúrája lesz, és készen kell állni olyan szintű önkormányzati számlavezetésre, tudhattuk meg az elnöktől
A Kincstár új számlavezető rendszer bevezetésén dolgozik; ha ez élesedik, akkor az az ország egyik legmodernebb ilyen infrastruktúrája lesz, és készen kell állni olyan szintű önkormányzati számlavezetésre, tudhattuk meg az elnöktől - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Hajdú-Bihar a második az állampapír-vásárlásokat tekintve, amiből két dolog biztosan következik. Interjú dr. Dancsó Józseffel, a Magyar Államkincstár elnökével.

A Magyar Államkincstár politikától való függésének kérdése sokszor szóba került már a sajtóban, így nem meglepő módon erről, és aktuális feladatokról, jövőbeni célokról is beszélgettünk az intézmény elnökével a Napló szerkesztőségében. Dr. Dancsó József kihelyezett megyei igazgatói értekezleten járt Debrecenben a közelmúltban.

Egy ilyen központosított állami szervnél miért fontos az, hogy évente több alkalommal megyei egyeztetéseket tartsanak a 19 igazgatóság valamelyikén? Fent megmondják, lent végrehajtják, úgymond félkatonai módon. Vagy nem így működik?

Dancsó József: Az eljárási rendnek Szombathelytől Debrecenig valóban ugyanolyannak kell lennie, hiszen a szervezet sztenderd megoldásokkal, országos hatáskörű utasítások mentén dolgozik. És annak érdekében, hogy a Kincstár az ország különböző részein a hozzá tartozó több mint kétszáz feladatot azonos színvonalon ellássa, elengedhetetlen a szigorú, fegyelmezett végrehajtás, ha én nem is az Ön jelzőjét használnám.

Mennyire kötődik mindez a politikához?

Dancsó József: A Kincstár a mindenkori központi költségvetés végrehajtásáért felel, ez szakmai feladat. Nyilván ezer szállal kapcsolódik a politikához, elég megemlíteni, hogy az összes önkormányzattal kapcsolatban vagyunk. Ilyen szempontból nem tudjuk kivonni az intézményt a politikai döntéshozók gondolatai alól. Ezzel együtt az én főnököm, vagyis a nemzetgazdasági miniszter (Varga Mihály – a szerk.) szakmai feladatot vár el tőlem, a miniszterelnök pedig szintén szakmai megbízatásként kezeli. Nekünk a politikumból annak dacára is ki kell vonni magunkat, hogy például a kampányfinanszírozás megoldása szintén kincstári feladat. Előfordult már, hogy szocialista politikusok érdeklődtek az illetményszámfejtés rendszeréről, és ha két órába is került, de elmagyaráztuk nekik, hogy ez miért kőkemény szakmai és nem politikai kérdés.

Ma több mint 4 ezer embert foglalkoztatnak, s mint az előbb utalt rá, legfontosabb feladatuk a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos munka elvégzése. Mi mindent értsünk ez alatt?

Dancsó József: Amikor a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, a végrehajtásért a kormány a felelős. A kormány meghatározza az irányokat, és azon túl, hogy a minisztériumok saját hatáskörben maguk is felállítanak szabályokat, a Kincstár az, amelyik a központi büdzsé kiadási oldalának végrehajtását irányítja. A számtalan feladat közül hadd emeljem ki első helyen az illetményszámfejtést, hiszen több mint 900 ezer, alapvetően az állami szektorhoz sorolandó állampolgárnak dolgozunk. Hihetetlenül bonyolult feladat, ugyanis folyamatosan keletkeznek új jogviszonyok, például a járási hivatalok munkatársai nemrég kaptak új bértáblát magasabb fizetésekkel. Ilyenkor a mi feladatunk ennek beillesztése a rendszerbe. Tehát a járási hivatalnoktól a mentősig, a tanártól a kormánytisztviselőig, a közmunkástól a bíróig, nekünk kell gondoskodni az illetményszámfejtés algoritmusának elkészítéséről, ami érdekes, izgalmas, egyben nagyon nehéz feladat. És ez csak az egyik alaptevékenységünk. A számlavezetési szolgáltatást is kiemelném, hiszen 13 ezer intézmény az ügyfelünk. Ezt a tevékenységet ne sima bankszámlaként képzeljék el, ennél sokkal összetettebb, intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó pénzforgalmakat bonyolítunk, ami rengeteg társszervezeti kapcsolatot igényel. Foglalkozunk továbbá állampapír értékesítéssel, jelenleg 940-950 milliárd forintnyi és több mint 340 millió eurónyi megtakarítást kezelünk. Hajdú-Bihar megyében Debrecenen kívül négy településen vagyunk jelen irodával. Kincstári feladat a településfejlesztési támogatások operatív programjaiban (döntés előkészítés, pályázati formai vizsgálatok, folyósítás, számlaellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, stb.) való közreműködés, ami a gyakorlatban közel 1230 milliárd forintnyi összeg kezelését jelenti. De a hadigondozottak és hadiárvák pénzbeli ellátásának folyósításától kezdve a kambodzsai, vagy a dél-szudáni államadósság nyilvántartásáig, a bankok felé nyújtott lakástámogatások ellenőrzésétől a kampányfinanszírozás lebonyolításáig mind kincstári feladat. Ezért mondjuk azt, hogy a központi költségvetés végrehajtásának folyamatos megvalósításával foglalkozunk.

p-classcaptiona-kincstar-uj-szamlavezeto-12

Mindezt milyen fizetésekért? Nehéz pótolni a távozókat?

Dancsó József: A kormánytisztviselői bértábla alapján kapunk fizetést, nyilván annak örülnénk, ha több lenne. Budapesten jelentősebb a fluktuáció, vidéken még nem annyira, de kezd érződni a szakemberhiány. Egyre nehezebb informatikust és államháztartási számvitellel foglalkozó kollégát találni, sajnos az utóbbi képzés megszűnt, holott az államigazgatás nagyon komoly felszívó hatással bírna.

Önkormányzati berkekben alaposan kiverte a biztosítékot az az elképzelés, hogy megszűnne a szabad bankválasztáshoz való joguk, és a számláikat a jövőben a Kincstár vezetné. Milyen érvekkel tudná eloszlatni az érintett polgármesterek félelmeit?

Dancsó József: A Kincstár jelenleg is vezet önkormányzati számlákat, így az összes megyei önkormányzatét is. A Kincstár jelenleg ingyenesen nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatásokat, míg egy kereskedelmi banknál súlyos összegekbe kerül a számlavezetés. Az ingyenesség mögött az a gondolat áll, hogy mi­nél több pénzt tartsunk az államháztartáson belül. A mi feladatunk most az, hogy az úgynevezett IG1-es rendszerről átálljunk az IG2-esre, ez utóbbival dolgoznak a kereskedelmi bankok. Nagyon fontos különbség, hogy míg az egyessel csak a következő napon tudunk utalni a kedvezményezett számlára, addig a kettessel naponta 10 cikluson keresztül teljesíthetők ilyen megbízások. A Kincstár új számla­ve­ze­tő rendszer bevezetésén dolgozik, ha ez élesedik, akkor az az ország egyik legmodernebb ilyen infrastruktúrája lesz és készen kell állni olyan szintű önkormányzati számlavezetésre. Mindezeken túlmenően az ügyfelek a különböző szakrendszerek naprakész szolgáltatásait is igénybe vehetik. A törvényhozók eldöntik, hogy az államháztartásba kötelező módon emelik-e be a szolgáltatást, vagy sem. Ha be is következik, az nem érinti az önkormányzatok autonómiáját, a képviselőtestületek és közgyűlések az adókról és a kiadásaikról ugyanúgy maguk döntenek. Ha kötelező lesz a csatlakozás, az nyilván érdeksérelem a piaci szereplőknek.

A Kincstár középtávú stratégiájának középpontjában a Modern Államkincstár megvalósítása áll. Mennyiben különbözik majd ez a mai tradicionálistól?

Dancsó József: A nagy megújítás közepén túl vagyunk. 2002-ben még egy hétig tartott, hogy valaki megkapja az illetményét, ma ez egy-két nap, ráadásul jóval kisebb a tévedés lehetősége. A Modern Kincstár koncepciójának kiinduló pontja a szolgáltatói típusú kincstár felé való elmozdulás, így az említett új számlavezető rendszer bevezetése és az eddig megtett intézkedések komoly előrelépést jelentenek. Az állampapír-forgalmazást 2014 februárjában csak a megyei igazgatóságokon végeztük és még 10 helyen, mára csaknem 80 ilyen pont van országszerte.

– Petneházi Attila –


Takarékosak a megye lakói

Érdekes adat – tudtuk meg Dancsó Józseftől –, hogy a második legnagyobb állampapír-állományt Hajdú-Biharban tartják nyilván Budapest után. A Magyar Államkincstár elnöke számára ez elsősorban azt üzeni, hogy a hajdú-bihariak takarékosak és bíznak az államban.








hirdetés