Utánuk Ti következtek… – olvasói levél

Utánuk Ti következtek… – olvasói levél

Cikkemet a 2010.03.24.-én a Haon-on megjelent
írás ihlette, ami a gorillák 10
éven belüli eltűnéséről
szólt. Azért ragadtam tollat, hogy
felhívjam a figyelmet az emberi
meggondolatlanságra, felelőtlenségre,
primitív barbárságra és
közönyösségre bolygónk
élővilága iránt.

Remélem, egyszer majd hivatalosan, törvények által felhatalmazva is lesz rá lehetőségem valamelyik természetvédelmi intézmény keretein belül. Nem célom minden pusztítást bemutatni, amit az ember művel az élővilággal, nem is tudnám. Inkább csak gondolatébresztőnek szánnám irományomat.
 
Most vizsgáljuk meg a környezetszennyezés gyorsaságát, összehasonlítva a természetben bekövetkező változásokkal egyetemben.
A vizeket, levegőt agyonszennyezzük, a Föld tüdejét jelentő esőerdőket és élővilágukat kíméletlen tempóban vágjuk ki.  Manapság a fákat 10-szer gyorsabb ütemben döntik ki, mint ahogy újakkal pótolnák. Ha kivágjuk a fákat, előbb–utóbb aszály sújtja majd a területet, majd tűzvész, s az ennek folyamán elégő újabb fák felszabaduló széntartalma tovább növeli a hőmérsékletet.
 
Az illegális vadászat folyamán egyre kevesebb a vadon élő állat, így a fejükre kiszabott vérdíj is emelkedik. A kapitális, óriás géneket hordozó állatokat folyamatosan kilövik, így a tovább örökített gének változatossága és a fajok esélye a túlélésre romlik. A nagyobb halak 70%-át gyorsabb ütemben fogják ki, mint ahogy a populáció reprodukálódni képes lenne. Az akusztikus módszerekkel megtalálunk minden egyes tonhalat, rákot a tengerben, s a halak már nem bújhatnak el előlünk.
 
A robbanófejes szigonyok és az elektromos követőtechnikák mellett évi 50000 bálna esik áldozatul a bálnavadászatnak. A szürke bálnából csupán néhány száz egyed maradt összesen.  A víz hőmérsékletének 1 fokos emelkedése korallzátonyokat tehet tönkre, melynek oka a klímaváltozás és a globális felmelegedés (Maldív szigetek 1998). Az ember képes fajokat kiirtani és eltörölni csodálatos bolygónk felszínéről anélkül, hogy megismerné és megértené őket.           
 
Pofátlanul kizsákmányoljuk és kifosztjuk ezt a bolygót, míg végül már a mi életfeltételeink sem lesznek majd adottak. Az ember megjelenése óta 100- vagy 1000-szeresére gyorsult fel a fajok kipusztulási folyamata. Az ember által behurcolt idegen fajok (patkány, disznó, kecske, nyúl) pedig számos faj kihalásához vezettek. Az élőhelyek kiirtásával szintén biztosítjuk számos faj rövid időn belüli eltűnését. Ha egy faj csak egy bizonyos területen honos, és ezt a területet elveszik tőle, akkor a kihal.
 
Az élőhelyek elpusztítása több befolyással van a biodiverzitásra, mint bármely más emberi tevékenység. A környezetnek épp azokat az alapjait tesszük tönkre, melyre az emberiség támaszkodik. A szigetesítés során érintetlen helyek szigetei találhatóak a teljesen átalakított élőhelyek tengerében. Ha egy járvány végigvonul egy ilyen szigeten, az elpusztult élőlények nem tudnak honnan pótlódni. Így a populációk és a genetikai sokféleségük is megszűnik.
 
A szennyezések „csak„ helyi szinten szennyeznek, a szén-dioxid gáz viszont globális felmelegedéshez vezet, mivel rabul ejti a nap sugarait. Minél több szén-dioxid van a levegőben, annál nagyobb meleg várható. Ez a globális felmelegedés sokkal gyorsabban zajlik le, mint ahogy az a megelőző földtörténeti időszakokban bekövetkezett (4-5000 év alatt). Tehát a következő tényezők károsítják a bolygónkat: túlzott kizsákmányolás, idegen fajok betelepítése, az élőhelyek elpusztítása és apró szigetekre bontása, és a légkör szennyezése.
 
Ez a folyamat soha nem látott sebességgel halad. Itt minden rendszer egymásra épül, és ha túlságosan megbolygatjuk vagy kiiktatjuk bizonyos részeit, a rendszer összeomlik.
 
A gleccserek olvadnak, a tengerek szintje 10-20 cm-t emelkedett. Ha tovább szemetelsz és szennyezed a környezeted, egy idő után mindenütt patkányokat, csótányokat és hasonló teremtményeket fogsz látni. Viszont, ha a természetvédelmet támogatod, továbbra is az élet sokszínűségét, változatosságát és szépségét láthatod, amelyben reméljük, még unokáink is gyönyörködni fognak.
 
Ha ezeket a folyamatokat nem tudjuk lelassítani, vagy visszafordítani, a kiirtott élővilág után saját magunk is a pusztulás sorsára jutunk. Ha akarjuk, megfordíthatjuk. De ehhez akarni kell. Sőt a mi túlélésünk is ettől függ, úgyhogy muszáj lesz. Meg kell találnunk a módját, hogy csökkentsük a bolygónkra nehezedő nyomást. Ha most 6 milliárd ember ilyen károkat okoz, mit várhatunk a 22. századra jósolt 11 milliárd ember okozta következményektől?
 
Engedjék meg, hogy ajánljam Önöknek David Attenborough Látlelet a Földről (State of the planet) című filmjét, melyben az élet sokszínűségéről, a krízis kiváltó okairól – lásd fentebb – és a jövőre vonatkozó következményekről számol be, melyet kötelező tanulmánnyá tennék.
 
Most mi írjuk az Élet könyvének lapjait, és mi döntjük el, hogy milyen képeket rakunk bele illusztrációként. Ön melyiket választaná? Ne feledjük: ha így gondolkodunk és cselekszünk továbbra is, már nem sokáig lesznek köztünk! Élni és élni hagyni….
 
Ferenczi Csaba