Ünnepi csend, tiszteletteljes hangulat

Akt.:
Ünnepi csend, tiszteletteljes hangulat
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Az egyház a pogány szokáshoz adott hasonló, keresztény tartalmat, megszentelve és saját ünnepévé téve azt.

Halottak napja és mindenszentek ünnepe a nyugati keresztény kultúrában élő valamennyi emberé – hívőké, nem hívőké, katolikusoké, protestánsoké egyaránt.”

Mindezt dr. Bartha Elek, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, oktatási rektorhelyettese hangsúlyozta, akitől azt is megtudakoltuk, mit jelent ez az ünnep.

– A most közelgő ünnep a nyugati keresztény kultúrkör egészében elterjedt, és a katolikus egyházban több mint egy évezredes múltra tekint vissza – mutatott rá a szakember. – Ha azonban magát a szokást nézzük, a halottakról való megemlékezés szokását, akkor az egész emberiség körében általános hagyományról beszélhetünk. A halotti emlékünnepek, amelyek közé a mindenszentek és a halottak napja is tartozik, a halottkultusz hagyománykörébe tartoznak, annak részét alkotják.

halottak_napja2Fotó: Molnár Péter

Mint megtudtuk, minden kultúrára jellemző, hogyan viszonyul az élet végső állomásához, a halálhoz, és melyek az erre vonatkozó elképzelései. Egy kultúra, egy társadalom arculatát, jelenét, sőt jövőjét is befolyásolja, hogyan bánik az elődökkel, az ősök emlékével – azokkal, akiknek az örökségét viszi és örökíti tovább. A holtak iránti tisztelet, emlékük ápolása nem más, mint az általuk hagyott örökséghez való viszonyulás: az egyén és a közösség identitásának fontos összetevője.

Könnyíteni a lélek terheit

Arról, hogy miért fontos ez nekünk, dr. Bartha Elek kifejtette: amikor november első napjaiban kimegyünk a temetőbe, szeretteink sírjához, identitásunknak ezt a rétegét juttatjuk kifejezésre önmagunk és környezetünk számára. Mindez hozzátartozik a gyász rítusaihoz, még évekkel, évtizedekkel a veszteséget követően is – megkönnyítve a lélek terheit.

Az ünnep gyökerei a kereszténység előtti időkbe, az antik Rómába, illetve a kelta vallásosságba nyúlnak vissza. A novemberi időpont a nyugati kereszténységben honosodott meg, a keleti egyházak húsvét táján vagy más tavaszi időpontokban tartják a halotti emlékünnepeiket.

Két naptári alkalom áll itt egymás mellett – mutatott rá a rektorhelyettes. A november elsejei mindenszentek és a november másodikai halottak napja. Magyarországon, akárcsak Európa sok országában, november 1. munkaszüneti nap (hazánkban 2000 óta).

halottak_napja3Fotó: Molnár Péter

November elseje, mindenszentek a megdicsőült egyház ünneplése, a szentek közösségének emléknapja. A 7. század első éveiben a római Pantheont a mindenszentek tiszteletére szentelték (május), ennek évfordulóit kezdték ünnepelni. A 9. században IV. Gergely pápa tette át november elsejére.

Az ünnep így évszázadokkal később a halottak napjának „előestéjévé” vált, és a munkaszünet révén valójában ez a nap vált a halotti megemlékezések fő időpontjává. Egyébként november 1. kelta évkezdő nap volt, ami közrejátszott a keresztény ünnep időpontjának kialakulásában is.

Róma is elfogadta

Dr. Bartha Elek azt is felidézte, hogy november 2., a halottak ünnepe előzményének is tekinthető a római Feralia ünnep, amikor kimentek a temetőbe, s virágot, ételeket vittek a sírokhoz. Úgy tartották, hogy ezekben a napokban (február) a halott lelkek visszatérnek, és közöttünk vannak. Számos közös elemet lehet látni a római és a későbbi keresztény hagyomány között.

A katolikus egyházban 998-ban vezették be ezt az ünnepet egy clunyi apát (Odilo) kezdeményezésére, a 11. századra pedig már elterjedt a kolostorokban, és a 14. században Róma is elfogadta.

A rektorhelyettes arról is tájékoztatott, hogy az ünnephez kapcsolódó népszokások terén Európa-szerte elterjedt és homogén szokáshagyomány alakult ki. Ilyen a sírok, temetők meglátogatása, a virágkultusz, a gyertyagyújtás a temetőkben és az otthonokban, újabban pedig a köztereken és a haláljelek mellett. Ugyanakkor hagyományosan idetartozott az alamizsna, az ételosztás, a hiedelmek („a halottak köztünk vannak”), továbbá a ma is meglévő egyházi halotti szertartások is.

Elűzni az ártó szellemeket

Dr. Bartha Elek kitért a Halloweenre is. Mint aláhúzta, ez a magyar és a közép-európai folklórban teljesen új jelenség, negyed évszázadnál nem régebbi. Európa nyugati végein tekinthető őshonos szokásnak, hozzánk a média révén, amerikai közvetítésével érkezett, nem is annyira mint kelta örökség, hanem inkább az amerikai kultúra részeként. Akárcsak térségünk más népeihez. A Halloween eredete az ősi kelta hitvilágban gyökerezik – elevenítette föl végül a rektorhelyettes. Október 31. a régi kelta időszámításban az esztendő utolsó napja volt, amikor a hiedelmek szerint az élők világa és a túlvilág közel kerül egymáshoz. A kivilágított töklámpások, a harsány, vidám ünnep eredendően az ártó szellemeket kívánta elűzni, távol tartani.

– A keresztény halotti ünnep csendje, tiszteletteljes hangulata és a Halloween látszólag igen távol áll egymástól – fogalmazott az egyetemi tanár. – A keresztény ünnep ugyanakkor éppen a kelta hagyomány miatt került erre az időpontra: az egyház a pogány szokáshoz adott hasonló, keresztény tartalmat, s egyúttal megszentelte és a saját ünnepévé tette azt. Maga a szó, a Halloween mindenszentek éjszakáját jelentette – avatott be dr. Bartha Elek.

HBN


Az emlékezés szirmaival várják a látogatókat a temetők ezekben a napokban. Tóth Bianka is segít édesanyjának a virágok elrendezésében
Hajdú-Bihar - Már az ünnep előtt is sok munkát adtak a temetők a fenntartónak. Legalábbis ez derül ki Kari Irénnek, az 57 önkormányzat tulajdonában lévő, 40 településen szolgáltató és 24 helységben temetőt üzemeltető Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat vezérigazgatójának szavaiból. A szakembe...

Illusztráció: Pixabay
Budapest - Változik a vonatok menetrendje a hosszú hétvége miatt: november 1-jén a szombati, 2-án és 3-án az ünnepnapi, 4-én a szokásos vasárnapi menetrend szerint járnak a vonatok - közölte a MÁV szerdán az MTI-vel. A vasúttársaság közleménye szerint a négynapos hétvégén ötszázezer utasra számít...