Uniós agrárbiztos: a közös agrárpolitika forrásainak szintje a tagállamok befizetésének növelésével lehet tartani

Budapest – A közös agrárpolitikában (KAP) a mezőgazdaságra fordítandó támogatások szinten tartásához a tagállamok befizetésének emelésére lenne szükség a 2021-től 27-ig tartó ciklusban, de ehhez öt nettó befizető tagállam egyelőre nem járul hozzá – mondta az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa hétfőn a KAP jövőjéről Budapesten.

Phil Hogan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett eseményen előadásában kiemelte, Magyarország “kulcspartner”, meghatározó szereplő az új uniós költségvetési időszak és a KAP szabályairól szóló tárgyalásokon.

Elmondta, hogy a jövőben is egy olyan rugalmas közös európai agrárpolitikára van szükség, amely a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is figyelembe veszi.

Phil Hogan szerint a KAP keretében a jövőben egyszerűsíteni kell a támogatásokat és a különböző méretű gazdaságok közötti igazságosabb elosztását kell biztosítani, emellett többek között védeni kell a környezeti erőforrásokat, segíteni kell a gazdákat a precíziós mezőgazdaság megteremtésében, valamint a profitjuk növelésében és az élelmiszerláncban is javítani szükséges a termelők szerepét.

A mezőgazdaságban a generációváltás elérése érdekében a fiatal gazdákat is támogatni kell, segítésükre a KAP 2 százalékát fordítanák. Mindezek mellett további kutatási és fejlesztési forrásokkal támogatnák az ágazatot, ugyanakkor a vidékfejlesztésnek is folytatódnia kell – sorolta az uniós biztos.

Nagy István agrárminiszter aláhúzta, hogy az EU a hagyományos politikák, így a KAP forrásainak csökkentésével igyekszik pénzt biztosítani az új kihívások kezelésére.

Hozzátette, Magyarország nem tudja elfogadni a KAP források javasolt csökkentését, ugyanakkor hajlandó emelni befizetéseit az uniós költségvetésbe azért, hogy a KAP forrásai legalább a jelenlegi szinten maradjanak.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy a KAP források csökkentése az élelmiszerárak emelkedésének, a választék és a minőség csökkenésének a kockázatával járhat.

Leszögezte, hogy az új rendszer egyik alappillérének továbbra is a hektár alapon kifizetett közvetlen kifizetések rendszeresnek kell maradniuk. Fontos üzenet az európai gazdáknak, hogy ezek a támogatások – mind a termeléstől elválasztott, mind pedig a termeléshez kötött formában – a jövőben is megmaradnak.

Nagy István beszédében egyetértett azzal, hogy növelni kell a KAP környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos törekvéseit, ugyanakkor az nem eredményezhet bonyolultabb rendszert. A támogatási szabályok egyszerűsítését gazdabarát módon kellene szervezni, és egy olyan szabályozásra van szükség, amely alacsony pénzügyi kockázat mellett a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban juttatja el a forrásokat a gazdákhoz.

A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a KAP kétpilléres logikája 2021 után is megmarad. A közös agrárpolitikának a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó vidékfejlesztési pilléren keresztül továbbra is biztosítania kell a gazdák számára a fejlődés lehetőségét. A vidékfejlesztési támogatásoknak elengedhetetlen szerepük van a KAP szociális dimenziójának erősítésében, hiszen azok nagymértékben hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejének növeléséhez – húzta alá.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elfogadhatatlannak tartja a KAP finanszírozásának csökkentését, miközben láthatóan egyre több terhet ró a gazdálkodókra a különböző előírások betartása. Ezért elsősorban azt kéri Phil Hogantől, hogy védje meg a KAP-ot, és ne engedje, hogy annak súlyát, költségvetését tovább csökkentsék.

A NAK elnöke kitért arra is, hogy az Európai Unió keleti oldalán még szükség van a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a javítására, ezért szorgalmazza a vidékfejlesztési források célzott felhasználását. A fejlesztések támogatása már csak azért is fontos, mert úgy látja, kereskedelempolitikai eszközökkel egyre kevésbé védhetők meg a gazdálkodók.

– MTI –