UKRÁN ELNÖKVÁLASZTÁS: Vihar elõtti kampánycsend

Az ukrajnai választópolgárok szombaton egynapi lélegzetvételhez jutottak az elnökválasztás vasárnapi második fordulója elõtt, melynek során eldõl: északkeleti szomszédunk Európa vagy Oroszország mellett kötelezi el magát a jövõben.

Politikai szakértõk szerint nem kizárt, hogy még a 2004-2005-ös “narancsos forradalmon” is túltevõ tömegmegmozdulások lesznek hétfõtõl Kijevben .

Az ország történelmének legbrutálisabb választási csalásaitól tartva Viktor Juscsenko jelenlegi államfõ péntek éjféltõl elrendelte a Központi Választási Bizottság (CVK) és a vidéki választókörzetek tagjainak megerõsített titkosszolgálati védelmét. Ugyancsak parancsot adott a belügyi erõknek, hogy fegyveres sorfallal védjék a CVK épületét az ukrajnai elnökválasztások vasárnapi második fordulójának lebonyolításának teljes idõszakára.

Az intézkedés valószínûleg jogos, mert mind a belföldi, mind pedig az európai elemzõk szerint a döntõbe bekerült nyugatbarát Julija Timosenko jelenlegi kormányfõ, illetve az oroszbarát Viktor Janukovics közül egyik sem fog békében belenyugodni a megszületendõ választási eredménybe – különösen, ha csak néhány százalék lesz a különbség.

A két rivális már jóval a vasárnapi voksolás elõtt súlyos csalások elõkészületével vádolta meg kölcsönösen egymást.

Janukovics a kormányfõt azzal gyanúsítja, hogy jelentõs rendõri erõk felvonultatásával kívánja befolyásolni a választás végeredményét, míg az ukrán “Vas Lady” úgy tudja, hogy az elsõsorban a kelet-ukrajnai orosz anyanyelvû lakosság érdekeit képviselõ ellenfele már legalább 5 ezer “közelharcokban jártas harcost” szállásolt el a fõváros környékén található szállodákban. Ennek ellensúlyozásaként az ország egész területére kiterjedõ tömegmegmozdulásokat helyezett kilátásba..

A fõváros lakosai attól tartanak, hogy akár erõszakos cselekmények is lehetnek. Péntek este például az ukrán titkosszolgálat õrizetbe vett Kijev fõterén egy ukrán útlevéllel rendelkezõ grúz állampolgárt, akinél robbanószert és gyújtószerkezetet találtak. A nemzetvédelem azt gyanítja, hogy az illetõ valamelyik választási gyûlésen akart merényletet elkövetni.

Az európai közösség alighanem szintén érzékeli a növekvõ feszültséget, mert egyre sûrûbben inti arra az ukrán vezetést, hogy mindenképpen õrizzék meg a választás tisztaságát.

Ami az esélyeket illeti, bár az elsõ fordulót Viktor Janukovics jelentõs fölénnyel – több mint 10 százalékos elõnnyel – nyerte Timosenko elõtt, a vasárnapi szavazásra gyakorlatilag kiegyenlítõdtek az erõviszonyok, és ismét kétesélyes az elnökválasztás kimenetele.

Mivel az ukrán törvények szerint az elsõ és második forduló között már tilos volt bármilyen szociológiai felmérés készítése és közzététele, csupán egyes országos internetes hírportálok által kínált szavazási eredményekre lehet támaszkodni, amelyek alapján Julija Timosenko péntek estig 5-8 százalékos elõnyre tett szert Viktor Janukoviccsal szemben.

Ennek ellentmond viszont a bukmékeri irodák véleménye, amelyek az oroszpárti ellenzéki politikus sikerére 1,25-1,45-ös oddsot adnak, míg a jelenlegi kormányfõ gyõzelmének oddsa 2,5-3,55 között váltakozik.