Újkori nomádok

Újkori nomádok
© Illusztráció: Getty Images
Nemcsak az otthonteremtők, de maga az építőipari szakma is régen várt már a lakáspiacon valami olyan nagy durranásra, ami hosszú évek után megint felkavarhatja azt a bizonyos állóvizet. És akkor megszületett a csok (családi otthonteremtés kedvezménye), ami sok honfitársunk fantáziáját megmozgatta. (Persze, ha majd a fiatal párok hormontermelését is megmozgatja, az lesz az igazi…) Petneházi Attila írása.

Addig is (vagy talán éppen azért) egyre több települési önkormányzat ajánlana fel ingyentelket a csok-osoknak, cserébe csupán annyit kérnek, hogy segítsenek legalább lassítani a faluban a népességfogyást. A demográfiai lufi persze nem tegnap pukkant ki; csak aztán nehogy kiderüljön hogy valójában ennek a hangja volt az a sokak által régen várt nagy durranás.

A főváros és a vidék, a nagy- és a kisvárosok, vagy a kisvárosok és az elnéptelenedő falvak között napjainkra akkorára szélesedett mindenféle értelemben a szakadék, hogy azt pusztán családpolitikai eszközökkel áthidalni képtelenség. Az a helyzet, hogy a honfitársaink jelentős része ma már olyan országrészben (régióban, kistérségben, megyében, faluban) él, ahol tisztes jómódot garantáló munkalehetőség híján modernkori nomádként akkor sem éri meg „sátrat verni”, ha egyébként a sátorhely ingyen van.

– Petneházi Attila –


A csok még a fasorban sem volt, amikor Hajdú-Biharban már egy forintért árulták a telket
Egyre több magyarországi település önkormányzata jelzi a megújult csok megjelenése óta, hogy ingyen adnának építési telket azoknak a családoknak, akik megfelelnek a támogatás feltételeinek. Azt nem mindenki tudja, hogy van olyan hajdú-bihari falu, ahol már tizenkét éve kitalálták az egyforintos telkeket.









hirdetés