Újabb 11 kutatócsoport létrehozását támogatja az MTA Lendület programja

Budapest – Újabb tizenegy kutatócsoport alakulhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programja keretében. A nyertes pályázatok között a trianoni békeszerződést, az emberi egyensúlyozás szabályozási elveit, valamint a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságait vizsgáló kutatások is szerepelnek.

A fiatal tudósokat támogató kiválósági program hétfői eredményhirdetésén Lovász László, az MTA elnöke Budapesten elmondta: az új kutatócsoportokra évente 400 millió forintot fognak fordítani öt éven keresztül. 2009 óta összesen 121 Lendület-kutatócsoportot alakult, a program keretében végzett kutatást az MTA 2016-ban több mint 3,6 milliárd forinttal támogatja.

A külföldön kutató fiatal magyar kiválóságok hazahívására, valamint a magyarországi kutatóhelyeken munkát végző tehetségek itthon tartására alapított Lendület program idei pályázatára összesen 95 – 33 élettudományi, 41 matematikai és természettudományi, valamint 21 bölcsészet- és társadalomtudományi – projekt érkezett, amelyeket két szakaszban bíráltak el – ismertette Lovász László. Hozzáfűzte: az MTA kutatóhálózatát jelentősen megújító programnak köszönhetően idén két külföldön kutató magyar tudós térhet haza, ezt az arányt a jövőben szeretnék javítani.

Idén először írtak ki pályázatot az alkalmazott tudományok tárgykörében végzett kutatásokra is a többnyire alapkutatásokat támogató eddigi két kategória – az ígéretes fiatal kutatók számára létrehozott Lendület I., és a jellemzően 35-45 év közötti, nemzetközi teljesítményt felmutató tudósoknak szóló Lendület II. – mellett. Erre csupán két projektterv érkezett, amelyeket a nagy forrásigény miatt nem tudtak a nyertesek közé válogatni – mondta el Lovász László, aki szerint a jövőben megoldást jelentene, ha nagyvállalatok is kivennék a részüket a számukra is kedvező eredményekkel kecsegtető alkalmazott tudományi kutatások támogatásából.

Az MTA elnöke beszélt arról is, hogy a jövőben szeretnék a Lendület program bírálati rendszerét a nemzetközi szinten elfogadott normákhoz, főleg az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázati rendszeréhez közelíteni, és minél több külföldön dolgozó tudóst megnyerni a beérkező projektek elbírálásához.

A Lendület program idei nyertesei között van Ablonczy Balázs történész, aki a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára a szélesebb közönség számára is közérthető, a nemzetközi historiográfia jelenlegi áramlataiba illeszkedő és új eredményeket bemutató művek publikálását, konferenciák szervezését tűzte ki célul.

Beke-Somfai Tamás János vegyész számítógépes és kísérleti módszerekkel tervez olyan vegyületeket kutatni az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában, amelyek a jövőben elősegíthetik az Alzheimer-kór jobb megértését, valamint az antibiotikumokat felváltó, hatékonyabb gyógyszerek létrehozását.

Biró Péter közgazdász kutatócsoportjával a párosításai piacok tervezésének komplex, több tudományágat felölelő vizsgálatát tűzte ki célul az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban.

Dénes Ádám kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek az agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek fontos szerepe lehet a stroke, az epilepszia és a neurodegeneratív betegségek kezelésében.

Az emberi egyensúlyozás során használt szabályozási elvet kutatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) Insperger Tamás Antal, aki projektével az egyensúlyozási képességek határainak kiterjesztésén fog dolgozni, mérnöki alkalmazásokra is átültethető módszerek létrehozásával.

Markó Alexandra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fonetikusa az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolataiban érvényesülő koartikulációs hatások – a beszédszervek mozdulatainak az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódó időbeli átfedése – elemzését tűzte ki célul, Magyarországon elsőként.

Az eddig az amerikai Stanford Egyetemen kutató Werner Norbert csillagász csoportjával a nagy felbontású röntgenspektrumok és egyéb megfigyelési adatokat felhasználva a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak feltérképezésével fog foglalkozni az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A humánpatogén fonalas gombák patogenitási folyamatainak vizsgálatára hozhat létre kutatócsoportot Papp Tamás biológus a Szegedi Tudományegyetemen, a kutató projektje a ritka betegségek jobb megismerését és terápiájának fejlesztését célzó erőfeszítések sorába illeszkedik.

Sramkó Gábor a magyarság számára kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények evolúciós eredetét célzó kutatásával nyert támogatást a Lendület program keretében. A háromfős csapat tíz sztyeppei élőlény – hét növény és három állatfaj – genetikai szerkezetét fogja feltárni a legmodernebb kutatási módszerekkel.

Szöllősi Gergely János nyertes projektjének témája, hogy mit mond az evolúció a rák kialakulásáról. Ehhez olyan teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztését tervezi, amelyek lehetővé teszik a különféle időskálákon mozgó evolúciós folyamatok egységes kezelését.

A Torontói Egyetemről hazaérkező Virág Bálint matematikus Wigner Jenő nyomdokain haladva a szabálytalan alakzatok véletlen rezonanciáit fogja kutatni az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében.

– MTI –








hirdetés