Új Ptk. – Vékás Lajos: alkotmányossági aggályokat vetnek fel az elfogadott módosítások

Budapest, 2013. január 4., péntek (MTI) – Vékás Lajos akadémikus szerint az új polgári törvénykönyv (Ptk.) törvényjavaslatát módosító indítványok alkotmányossági aggályokat vetnek fel; a polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről a Magyar Jog című folyóirat legfrissebb számában megjelent cikkében írt, amelyet az Új PTK elnevezésű honlapon tettek közzé.

Vékás Lajos három magánjogi intézmény: az élettársi kapcsolat, a személyiségvédelem és a kötelesrész szabályozása kapcsán fogalmazta meg észrevételeit.

Cikkében azt írta, hogy a kormány elfogadta a szakmai bizottságok javaslatát, és azt változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek. Azonban az általános vitában kirajzolódott, hogy a kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt “hallani sem akar az élettársak családjogi státusának elismeréséről” – olvasható a ptk2013.hu oldalon.

“Ez előrevetítette, hogy e társadalmilag kiemelkedő jelentőségű kérdéskörben aligha fogadják el változtatás nélkül a benyújtott tervezetet. Sajnos, ez a félelem beigazolódott, mert elvi alapon álló döntés helyett pártpolitikai kompromisszum született” – fogalmazott Vékás Lajos megjegyezve: “az ilyen törvényhozói aktusok ritkán állják ki a szakmaiság próbáját”, amint azt az Alkotmánybíróság (Ab) december 17-i – a családvédelmi törvény egyes, öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit megsemmisítő – határozata megmutatta.

Vékás Lajos jelezte: “az egyetlen komoly vitakérdés miatt” az Országgyűlésnek nem sikerült tartania a kormány eredeti tervét a törvény elfogadásának határidejéről, és így a 2014. január 1-jei hatálybalépés is el fog tolódni, ha a kormány tartani kívánja az elengedhetetlenül szükséges minimum egyéves határidőt.

A professzor ír arról, hogy a bizottsági javaslat a Családjogi Könyv élén kimondta a házasság és a család védelmének elvét. Ezzel kifejezésre juttatta, hogy a családjog szabályai a családot mint közösséget és mint a társadalom alapvető sejtjét védik.

A bizottság felfogása szerint ez a jogi védelem kiterjed mind a törvény által konstituált kapcsolatokra – a házasságra, az örökbefogadásra, a gyámságra -, mind pedig a szabályozott egyéb együttélési formákra, így az élettársakra, a mostohaszülő-mostohagyermek közötti és a nevelőszülő-nevelt gyermek közötti kapcsolatra.

Vékás Lajos közölte, a bizottsági javaslat, amely egyértelműen családjogi kapcsolatként kívánta szabályozni az élettársi kapcsolatot, átgondolt kompromisszum eredménye. “Abból indult ki, hogy a közfelfogás változásait ebben a fontos társadalmi kérdésben a magánjognak is követnie kell, és az élettársakat egymással szemben jogi védelemben kell részesíteni” – írta.

Vékás Lajos szerint az Országgyűlés által elfogadott módosítás nyomán “az élettárs alapvetően kötelmi jogi kapcsolat marad, úgy, mint ötven évvel ezelőtt, amikor a mainál összehasonlíthatatlanul kevesebben éltek házasságkötés nélkül együtt”.

Azt írta, a korábban említett, december 17-i határozatban megerősített Ab-álláspontból a bizottság szerint az következik, hogy az új Ptk.-ban az élettársaknak biztosított jogok – amelyek, a bizottsági javaslatban sem érték el a házastársak jogainak szintjét – valamennyi élettársi kapcsolatban törvényileg biztosítandók, tehát az olyan élettársi kapcsolatban is, amelyből nem született gyermek.

“Ennek megfelelően úgy gondoljuk, hogy az élettársak jogállásával kapcsolatban az Országgyűlés által elfogadott módosítás nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatában foglalt elvárásoknak” – fogalmazott Vékás Lajos.

Az akadémikus a bejegyzett élettársi kapcsolatok kapcsán azt bírálta, ha az erre vonatkozó szabályozások nem a Ptk.-ba kerülnek. “A külön törvényben történő szabályozás ugyan változatlanul fenntartható, de ez a megoldás indokolatlanul rekeszt ki a kódexből tematikailag oda illő szabályokat” – fogalmazott.

Vékás Lajos cikke szerint a személyiségi jogokat érintő változtatások három lényeges kérdést érintenek: a közéleti szereplők személyiségi jogának védelmét, a sérelemdíjat, valamint a gyűlöletbeszédet.

Azt írta, míg a bizottsági javaslat igazodott az Ab elveihez, az Országgyűlés által elfogadott “norma egyensúlya a közéleti szereplők személyiségének védelme felé billen el, és ezzel aránytalanul sérül a szabad véleménynyilvánításhoz való jog”.

A sérelemdíj kapcsán Vékás Lajos kijelentette, hogy az a módosítás, amely szerint a sérelemdíj mértékét egy kimondottan büntetőjogi minősítő körülményre tekintettel kell megállapítani, “az intézmény teljes félreértését jelenti, és téves irányvételre ösztönöz”.

Az intézmény funkciója elsősorban a jogsértés vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és csak másodsorban a magánjogi büntetés, szemben az elfogadott javaslatban szereplő megfogalmazással – olvasható.

Vékás Lajos azt írta: a személyiségi jogok védelmét érintő, elfogadott módosítások közül “a legkomolyabb alkotmányossági aggályokat” a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálására vonatkozó norma veti fel. A gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálására már két törvényt is elfogadott az Országgyűlés, de egyik sem állta ki az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.

A kötelesrész kapcsán arról ír, hogy a kitagadási okok és a kötelesrész mértékére vonatkozó módosító indítványok váratlanabbak és érthetetlenebbek az előbbieknél.

A kitagadási okokat szigorító módosítás kapcsán Vékás Lajos úgy fogalmazott: “az egész szigorítás célját tekintve meg kell állapítani, hogy a kötelesrészből való kitagadás – véleményünk szerint – nem a büntető igazságszolgáltatás meghosszabbított karja a családon belüli vagyonrendezésnél”.

Vékás Lajos szerint a kötelesrész mértékét a módosítás indokolatlanul szállította le a törvényes örökrész egyharmadára.

MTI