UD Zrt.-ügy – Megrovásban részesítette a bíróság Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt

Budapest, 2015. szeptember 30. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) volt elnöke (j) és Herényi Károly, a párt volt elnökhelyettese érkezik az ellenük kényszerítés miatt, az úgynevezett UD Zrt.-ügyben indult büntetőper megismételt elsőfokú eljárásának tárgyalására a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. szeptember 30-án.
Budapest, 2015. szeptember 30. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) volt elnöke (j) és Herényi Károly, a párt volt elnökhelyettese érkezik az ellenük kényszerítés miatt, az úgynevezett UD Zrt.-ügyben indult büntetőper megismételt elsőfokú eljárásának tárgyalására a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. szeptember 30-án. - © MTI Fotó: Soós Lajos
Budapest, 2015. szeptember 30., szerda (MTI) – Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette.

Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől.

Máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Csányival, Herényi pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik, vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Ezt követően Dávid Ibolya találkozott Csányival, Herényi Károly pedig Tomborral.

Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben “belekeverik” a titkosszolgálati botrányba.

Ezt követően Dávid Ibolya is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi-Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől.

A bíróság szerint a hangfelvétel anonimizált leiratának bemutatása az érintetteknek, majd a leirat nyilvánosságra hozatala önmagában nem bűncselekmény. Ugyanakkor ezzel a vádlottak maguk is “belenyúltak” a demokratikus tisztségválasztási folyamatba, és kényszerhelyzetbe hozták Almássyt.

A bíróság szerint a Csányi-Tóth-beszélgetés nyilvánosságra hozatalának mellőzését Almássy Kornél MDF-tagságáról, parlamenti mandátumáról való lemondásától és a “megengedhetetlen kampányeszközök” miatti bocsánatkéréstől tették függővé a Herényi-Tombor-találkozón. Ugyanakkor Almássy előzőleg “az ultimátumszerű helyzetben” még “ellenállt”.

Később Dávid Ibolya sajtótájékoztatóján további hangfelvételek létezésére utalt. Amikor Almássy Kornél számára bizonyossá vált, hogy a vádlottak birtokában több hangfelvétel is van, és azokat titkosszolgálati úton rögzítették, ez fenyegetettséget keltett benne. A további hangfelvételek nyilvánosságra kerülését megakadályozandó találkozott tanácsadója, Giró-Szász András Dávid Ibolyával és Somogyi Zoltánnal, akik akkor újabb feltételeket támasztottak Almássyval szemben, aki végül visszalépett a jelöltségtől.

A bíróság szerint az, hogy Dávid Ibolya a Csányi-Tóth-beszélgetés ügyében tett feljelentéséhez nem csatolta a birtokában lévő másik hangfelvételt, arra utal, hogy “a további felhasználás szándéka vezette”.

Az ítélet indoklásában elhangzott az is, hogy Almássy Kornél végül sem a párttagságáról, sem mandátumáról nem mondott le, a vádlotti törekvések közül csak az teljesült, amely Dávid elnökjelöltsége elől hárította el az akadályt. A bíróság szerint a jelöltségtől visszalépésnek a nyilvánosságra hozatallal való összekapcsolása Dávid Ibolya pártelnöki újraválasztását szolgálta, ezzel személyes és jelentős érdeksérelmet okozott Almássynak.

A bíróság szerint a vádlottak társtettesként valósították meg a bűncselekményt.

A PKKB szerint “emberileg érthető” felháborodást váltott ki a vádlottakból az, hogy a Dávid Ibolya lejáratására irányuló tevékenységben pártbéli kihívója is érintett lehet, és ennek szerepe lehetett abban, hogy a vádlottak a kényszerítés bűncselekményére ragadtatták magukat.

A bíróság szerint az ügyben nyomatékos enyhítő körülmény az idő múlása és az, hogy a sértett és a vádlottak kapcsolata is megszűnt a pártban, amelynek elnökségéért versengtek, sőt maga a párt is eltűnt a politikai élet palettájáról.

A bíróság ezek alapján megrovásban részesítette a vádlottakat, azaz kifejezte rosszallását a jogellenes cselekmény miatt, és felhívta őket, hogy a jövőben tartózkodjanak a bűncselekmények elkövetésétől.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, büntetés kiszabásáért fellebbezett. A vádlottak és védőik a tényállás részben téves megállapítására és a bűnösségre való téves következtetésre hivatkozva felmentésért fellebbeztek.

– MTI –








hirdetés