Trócsányi: az új kódexben a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz

Budapest – Az új büntetőeljárási kódex egységesen sértettként kezel majd mindenkit, aki a bűncselekmény következményeként bármilyen jellegű hátrányt – fizikai vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz – fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából rendezett hétfői budapesti ünnepség résztvevőinek küldött üzenetében.

A miniszter – akinek gondolatait sajtófőnöke, Kaleta Gábor olvasta fel a rendezvényen – rámutatott: a jelenleg hatályos terminológia szerint sértett lehet mindenki, akinek személyét vagy jogait, illetve jogos érdekeit az elkövetett bűncselekmény közvetlenül megsértette vagy veszélyeztette. Ehhez képest az áldozatok kategóriája jelenleg szélesebb spektrumon mozog, mivel abba beletartoznak a bűncselekmény által közvetve érintettek is, például a közeli hozzátartozók.

Trócsányi László előrevetítette azt is: jelentősen megerősítik a sértetti jogokat, az őket megillető eljárási garanciákat. A mostani szabályozással ellentétben a sértettek minden esetben eldönthetik majd, hogy az eljárásban részt vesznek-e. Hozzátette: a sértett az őt érintő valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet és az őt érintő iratokat megtekintheti.

A miniszter üzenetében arra is kitért, hogy minden bűncselekmény esetén kötelező lesz a sértettek előzetes értesítése, ha az elkövető szabadlábra kerül vagy a büntetéséből szabadul. Jelenleg ez csak néhány, jellemzően szexuális, bűncselekmény esetén van így. A sértettek számára pedig lehetőséget adnak arra is, hogy a tárgyaláson kinyilváníthassák, kérik-e az elkövető megbüntetését, s ezen felül a sértetteket is megilleti majd a fellebbezési jog.

Trócsányi László közlése szerint tárcája – amely az áldozatsegítő szolgálatok felett szakmai irányítást gyakorol – különös figyelemmel fordul a sérülékeny csoporthoz tartozók felé. A jövőben a 14 évesnél fiatalabbakat minden esetben kizárólag nyomozási bíró előtt, gyermekmeghallgató szobában, szükség esetén szakértő jelenlétében hallgathatják ki, és tilos lesz a gyermekkorúak szembesítése. A sérülékeny csoportba tartozók, valamint egyes speciális bűncselekmények, például nemi erőszak sértettjeinek szembesítése is csak a beleegyezésükkel történhet meg.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a sértetteket védő garanciák kiszélesítése mellett nem csorbulhatnak a terhelteket megillető jogok.

ez súlyos gondot okoz napjainkban, de a jelenség nem egyedülálló Európában. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ez megalázó bánásmódot jelent, amelyért az állam köteles kártérítést fizetni, az ilyen jellegű elmarasztalások szinte automatizmussá váltak. Úgy vélte, azzal azonban még nem foglalkozott az emberi jogi bíróság, hogy mi történik azokkal, akik egy-egy bűncselekmény következtében sérülést szenvedtek el. Szerinte az áldozatok jobban örülnének, ha a strasbourgi bíróság az áldozatok védelme területén fejlesztene ki előremutató joggyakorlatot.

Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója arról beszélt, hogy Európában évente 75 millió ember válik komoly bűncselekmény áldozatává. Magyarországon tavaly mintegy 184 ezer ember vált bűncselekmény sértettjévé, ez az összlakosság 2 százaléka. Hozzátette: az érintettek köre azonban szélesebb, mert a bűncselekmények súlyos érzelmi és fizikai következményekkel járhatnak az áldozatok közvetlen környezetében is.

Hivataláról azt mondta: a tíz éve működő állami áldozatsegítő szolgálat munkatársai azon dolgoznak, hogy az áldozatok szószólói legyenek a hétköznapi ügyintézésben, a szakmai vitákban és a jogalkotásban. Segítenek a krízishelyzeti ügyintézésben, az áldozatok utaztatásában, a kilátástalannak látszó helyzetek megoldásában. Érzelmi támogatást, védett szállást, azonnali pénzügyi segélyt nyújtanak a bajba kerülteknek.

Szólt arról is, hogy öt éve vezették be az Igazságügyi Hivatal áldozatsegítő vonalát, amely azóta mintegy 45 ezer érdemi hívást bonyolított le. A szolgáltatás szavatolja, hogy az áldozatok bármikor, haladéktalanul, érdemi segítséget és iránymutatást kaphassanak.

Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap azóta a kontinens számos országában a bűncselekmények áldozatainak napja.

– MTI –








hirdetés