Trócsányi: az alaptörvény a jogrend alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között

Budapest – Az alaptörvény “jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között” – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt hirdették ki az új alkotmányt.

A miniszter szerint az alaptörvény jelentősége megalkotásában és elfogadásában rejlik, abban, hogy felváltotta az 1949-es alkotmányt. 1989-90 óta a közgondolkodás része volt egy új alkotmány megalkotása, “ennek betetőzése volt az értéksemleges átmeneti alkotmány helyett a világos értékválasztást kifejező alaptörvény elfogadása”. A benne rögzített értékrend megfelel a szabadság jelképeinek, valamint garanciáinak számító, a magyar történeti alkotmány és az európai alkotmányos fejlődés értékeinek. Az alaptörvény “jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”. Célja egy olyan jogi alapvetés, amelyhez hosszú távon igazodni lehet. “Mindenkihez szól, mindenkit véd és mindenkit kötelez, egyént és azok közösségét egyaránt, a közös értékek és a közös felelősség alapján” – jelentette ki.

Az alaptörvényt ért bírálatokra úgy reagált, hogy lehet az alkotmányjogi megoldásokról vagy az alaptörvény által képviselt egyes értékek megítéléséről vitázni, de “az alaptörvény a belpolitikai viták felett áll, hatályos alkotmány, melyet mindenkinek be kell tartani”. Szerinte az alkotmányozó nem titkolta és nem is szégyellte értékválasztását. Olyan értékeket rögzít egyebek mellett, mint a házasság, a család, az emberi alapjogok, a magyar nemzet egysége és tagjainak egymás iránti felelőssége, a kereszténység, az európai integráció, a szuverenitás garanciái vagy éppen a történeti alkotmány. “Értékalapú az alaptörvény” – hangsúlyozta Trócsányi László. Hozzátette: az alaptörvény “memoár, mert büszkén vállalja történelmi értékeinket, szembesít ugyanakkor a múlt bűneivel is. Emellett projekt is, hiszen a múlt tragikus eseményeiből tanulva és alkotmányos fejlődésünk vívmányaira építve utat mutat a polgárok és az állam számára”.

Vannak, akik ezt az értékválasztást kétségbe vonva kritizálták az alaptörvényt és “a politikai korrektség jegyében” az 1989 és 2010 közötti értéksemleges alkotmányt támogatták. “Mi nem ezt képviseltük és képviseljük” – jelentette ki.

A hazai és nemzetközi kritikákra, főleg az unió és a Velencei Bizottság kifogásaira reagálva hangsúlyozta: az állam és a nemzet alkotmányos hagyományai önálló európai értéket képviselnek, amelyek “az alaptörvény szabály- és értékrendszerében öltenek testet”. Magyarország független, demokratikus jogállam, nemzetközi kapcsolataiban önállóan jár el és alaptörvényét szuverén módon határozza meg. Jogrendszere alakításában azonban figyelemmel van nemzetközi és uniós tagságából fakadó kötelezettségeire is – jelentette ki. Magyarország demokratikus, ahol “a politikai hatalom forrása a nép, a többségi elv mellett érvényesülnek a kisebbségek jogai, és az állam tiszteletben tartja az egyén veleszületett jogait”. Magyarország jogállam is, ahol “a jog uralma megvalósul, a közhatalom gyakorlása joghoz kötött, az állam működése az államhatalmi ágak megosztásának elvére épül, biztosított a bírósághoz fordulás joga, a törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció elleni védelem, valamint kiépült és hatékonyan működik az alapjogok védelmét szolgáló intézményrendszer” – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: Magyarország a nemzeti hagyományokon alapuló alkotmányos identitásával, értékválasztásaival szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is alátámasztott. “Sokszor álltunk vitában többek között az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni”. Kiálltak igazuk mellett, ugyanakkor figyelembe vették a Velencei Bizottság véleményét, konstruktívan tárgyaltak az Európai Bizottsággal, és elfogadták az Európai Bíróság döntését – emlékeztetett a miniszter.

Az alaptörvény lezártnak vélt értékvitákat nyitott újra és a viták során megjárta a fontos alkotmányjogi “laboratóriumokat” – vélekedett, hozzátéve, hogy a legtöbb vitatott kérdést azóta sikerült lezárni. Ez persze nem jelenti az alkotmányos berendezkedés intézményeiről vagy az alaptörvény értékválasztásairól szóló párbeszéd végét. “Egy alkotmánynak ilyen értelemben is élőnek kell lennie. Értékállóságának éppen egyik fokmérője az, mennyiben állja ki a vitákat” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a “gránitszilárdságú” alaptörvény, amelyet már ötször módosítottak, mégsem állta ki az idő próbáját, a miniszter kifejtette: helyes és szükséges, hogy egy ország ne úgy tekintsen az alkotmányára, mint egy olyan jogszabályra, amely pillanatnyi szándékok alapján bármikor módosítható. De azt sem lehet elfogadni, hogy a világ változásaira, válságaira ne reagáljon az alkotmányozó. Az alaptörvény módosításaikor egyrészt ez volt a cél, az ötödik módosítással pedig az alkotmányos intézményekkel kapcsolatos viták többségét rendezte – fejtette ki. Sokszor egy ország alapvető viszonyait is érintheti egy olyan lépés, amely csak egy válság kezeléséhez szükséges eszköznek látszik – mondta, példaként az államadósság mértékét szabályozó alaptörvényi részt említette.

A miniszter szerint az alaptörvény társadalmi legitimációjának kiteljesedéséhez szükséges, hogy a gyakorlatban is rögzüljön: ebben a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak egyaránt fontos feladatuk van. A bírói gyakorlat, különösen az Alkotmánybíróság alaptörvényre vonatkozó értelmezési gyakorlata jelentősen hozzá tud járulni ennek eredményességéhez, de mindehhez idő kell – vélekedett.

“Egy új alkotmány elfogadásának és az azóta eltelt öt évnek önmagában szimbolikus jelentősége van, ezért méltó és indokolt megemlékezni az évfordulóról” – hangsúlyozta Trócsányi László.

– MTI –








hirdetés