TRIANONI EMLÉKÜLÉS – Sólyom László beszéde

Egy ország állampolgárai, illetve az államhatároktól független kulturális és történelmi közösség létezhet egyidejűleg, egymásra figyelemmel – erről beszélt Sólyom László a parlament trianoni emlékülésén.

Szerinte ez a figyelem azt jelenti, hogy a politikai nemzetnek tudomást kell vennie állampolgárai egy részének más kulturális nemzethez tartozásáról. Az államfő arról is beszélt, hogy a szomszéd népekkel közös múlt ismerete és a nyíltszívű közeledés szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot és empátiával viseltet a partnerek iránt, nyugodtan ragaszkodhat a jogaihoz. Sólyom László kiemelte azt is, hogy az emléknap akkor tölti be a feladatát, ha a trianoni békeszerződés után 90 évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásban.

Sólyom László az emlékülésen arról beszélt, hogy a 90 évvel ezelőtti békeszerződés után újra kellett alkotni a viszonyt a Kárpát-medencében élő többi néppel, amelyek nemzetépítésként élték meg a történteket.

A köztársasági elnök szerint léteznek az államhatároktól, az állampolgárságtól független közösségek, ezek a kulturális nemzetek. Az államfő szerint egy ország állampolgárai, illetve az államhatároktól függetlenül létező nyelvi, kulturális és történelmi közösség létezhet egyidejűleg – nem egymás kárára, hanem egymásra figyelemmel. Ez a figyelem azt jelenti, hogy a politikai nemzetnek tudomást kell vennie állampolgárai egy részének más kulturális nemzethez tartozásáról. Szerinte olyan állampolgársági modellt kell kínálni, amelyben a kisebbségi nemzet tagjai nemzetiségüket a többségi társaikkal azonos eséllyel élhetik meg.

Sólyom László azt mondta, hogy a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltoztatása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Ezért azt tanácsolta az Országgyűlésnek és minden magyarnak, hogy forduljanak közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelven, folyamatosan tájékoztassák őket az együttműködés előnyeiről.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a szomszéd népekkel való közös múlt ismerete és a nyitott szívű közeledés szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Szerinte jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni. “Ha mi elvégeztük az önvizsgálatot és empátiával viseltetünk partnereink iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív” – fogalmazott.

Sólyom László szerint Magyarországnak használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét a kisebbségek védelme érdekében. Összefoglalta, hogy a határon túli magyar nemzet mit is kíván. Itt említette a magyar nyelv hivatalossá tételét helyi és regionális szinten, magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének jogát, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerését, illetve politikai képviselet biztosítását.

Az államfő arról is beszélt, hogy Magyarország is soknemzetiségű állam, amely államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségeket.

– Független ÍHrügynökség –








hirdetés