Traktornyeregbe pattan a gazda

A tavaszi vetésre kifejezetten optimálisak az időjárási körülmények a megyében
A tavaszi vetésre kifejezetten optimálisak az időjárási körülmények a megyében - © Fotó: ÉKN
Hajdú-Bihar – A gazdálkodók örülnek, hogy zavartalanul dolgozhatnak, ugyanakkor aggodalmaik is vannak.

Bár a tavaszi határ kifejezetten ígéretes képet mutat, a parasztemberek generációkon keresztül megtanulták, hogy soha nem jó a korai öröm. Mert igaz ugyan, hogy jelen állás szerint optimálisak a körülmények a tavaszi munkák végzéséhez, de ha a hozamok dolgában túl jól sikerül egy év, az meg ugye a nyomott felvásárlási árakban üt vissza…

A vetéseink jól vészelték át a hideg telet.” Riskó Mihály

Ígéretes a látvány

Riskó Mihály, a Kabai Burgonyaszövetkezet elnöke úgy látja, hogy arrafelé a határ biztató képet mutat. Bár hosszú volt a tél, néha kemény fagyokkal, de ezek az őszi vetésű kultúrákban komoly kárt nem okoztak. „A tél úgymond megette a szántásokat, így idejében hozzá tudtunk kezdeni a talajok lezárásához. Nincs komoly taposási kár, a talajban a vízszint normális, ezt a lezárásokkal szeretnénk megőrizni. Nagy nappali felmelegedés egyelőre nincs, az éjszakák hűvösek, olyankor visszanyersül a föld, szóval lehet mondani, hogy optimálisak a viszonyok a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz” – tájékoztatott a cégvezető. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a tavaszi árpa sok helyen már a földben van, a zöldborsó vetése is megkezdődött (ez szakaszosan történik). Április elején pedig következhet a napraforgó vetése. – Tavaly jó közepes évet zártunk, a gond az, hogy az árak gyaníthatóan idén se nagyon fognak emelkedni. Szerencsére kedvezett a gazdáknak, hogy az öntözés költségei nem voltak olyan magasak, mint a megelőző években – tette hozzá.

Az almafák megúszták

Szabó Viktor, a derecskei Havita-Tész igazgatója szerint ahhoz képest, hogy a tél hosszú és hideg volt, a szokásosnál egy-másfél héttel hamarabb indultak be a gyümölcsfák. Ez azt jelenti, hogy hamarabb lesz a virágzás és a kései fagyok nagyobb eséllyel tudják „bántani” a növényeket. Szerencsére a jégháló arra is használható, hogy minimális mértékű védelmet nyújtson a késői tavaszi fagyok ellen a kertészetben. (85 hektáron több mint kétmillió almafájuk van.) A szántóföldi kultúráknál a cégvezető úgy látja, hogy elég szárazak a talajok, a tavaszi munkákat segítendő kifejezetten jól jött rájuk a hétvégi csapadék.

A rozsot bántotta

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke arról beszélt a Naplónak, hogy viszonylag tűrhetően teleltek az őszi vetések, némi fagykár csupán a rozsnál látható. „Előreláthatóan az árak idén sem fognak emelkedni, csak nehogy tovább csökkenjenek. Ezért a növénytermesztéstől nem várunk sokkal jobb eredményt, mint tavaly” – mondta Bodnár Lajos, azt sem rejtve véka alá, hogy a tejágazat növekvő jövedelmezőségében reménykednek, hiszen kül- és belföldön is kedvezően alakulnak számukra a piaci körülmények. – A sertésnél már nem vagyunk ilyen optimisták. Mivel megyénket is kijelölték az úgynevezett négyesmentesítésre, ez állománycserét jelent, ami viszont komoly árbevétel-kiesést okoz a cégünknek – jelentette ki.

– Petneházi Attila –


Őszről maradt örökség

Társi László, nagyrábéi gazda arról számolt be a Hajdú-bihari Naplónak, hogy a sárréti falu határában még mindig sok olyan terület van, ami az ősszel a vízállások miatt szántatlan maradt. – Éppen ezért legfeljebb óvatos optimizmussal tekintünk az idei év elé. A jobb helyeken már elszórtuk a műtrágyát, elboronáltuk a felszínt, szóval meglehetős kettősség jellemzi a határt – mondta.








hirdetés