Tovább maradt a „medárdi monszun”

Akt.:
Tovább maradt a „medárdi monszun”
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Nem sokat változott az időjárás képe az elmúlt időszakhoz képest a környékünkön.

Továbbra is sok volt a csapadék, ám június harmadik hetében már magasabbra emelkedett a
hőmérséklet, egyre fülledtebbé vált a levegő Kelet-Magyarországon.

Jelentős szóródás

Mindezért a fokozatosan déliesre forduló áramlás volt a felelős, valamint a mediterrán térségből érkező
páradús, termodinamikailag egyre labilisabb légtömegek. A csapadék javát ezek adták, így ismét rendkívül hektikus volt a csapadék eloszlása a térségben. A két észak-tiszántúli megye keleti fele kapta a nagyobb – területi átlagban 15 millimétert meghaladó – mennyiségeket, nyugaton jellemzően 10 milliméter alatt maradt a szumma. Azonban kis területen belül is nagy különbségek adódtak a csapadékban, gyakran néhány 100 méteren belül is előfordult 0 milliméteres hozam, valamint felhőszakadásszerű intenzitással hulló, akár 50 milliméter feletti mennyiség, jégesővel, szélrohamokkal. Akadt olyan körzet, ahol a hét utolsó napjáig csak nyomcsapadék hullott, de olyan is, ahol egy hét alatt a 100 millimétert közelítette a lezúdult eső.

Kedvez a kártevőknek

A tipikus júniusi, „medárdos” időben tovább csökkent a talajok vízhiánya, még a 6-7 millimétert elérő
napi párolgás mellett is. A csapadékhoz hasonló, szélsőségesen változó területi eloszlásban 20-70
milliméter közé tehető jelen pillanatban az egy méter mélységű talajszelvény vízhiánya Hajdú-Bihar és
Szabolcs megyében. Vízhiánnyal küzdő növényállomány alig található a térségben, épp ellenkezőleg: az
aratásra váró gabona, illetve a szálastakarmányok, érő gyümölcsök minősége megsínyli a sok csapadékot, emellett átmenetileg többfelé jelentkeznek a vízborítás, levegőtlenség okozta kedvezőtlen tünetek. A kapás kultúrák fejlődése dinamikus a kedvező vízellátottság mellett, jelentősen fokozódott ugyanakkor a fülledt, párás levegő által támogatott gombás, baktériumos fertőzések kockázata számos növénykultúrában. A párás levegő a jellemzően 25 fok feletti hőmérsékleti tartományban számottevően emelte a hőérzetet, így megviselte – különösen a szabadban, tűző napon tartózkodó – emberi és állati szervezetet egyaránt.

Tetejébe a hét második felében már feljegyezhettük az első hőség- (30 fok feletti csúcshőmérsékletű)
napokat is. Felfrissülést a záporok, zivatarok és a még 12-17 fok közötti hajnali minimumok jelenthettek, ám a melegedési tendencia következtében a napi középhőmérséklet is egyre jobban közelítette a hőstresszt jelző 25 fokos küszöböt.

– Debreceni Egyetem Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés