„Torkon ragadott” csütörtök…

Akt.:
„Torkon ragadott” csütörtök…
© Fotó: AFP / Fred Tanneau
Debrecen – A Magyar Turisztikai Ügynökség villámgyorsan kihátrált a féláras éttermi akciózás mögül.

A címbeli utalás valójában arra vonatkozik, hogy a 2006-ban útjára bocsátott és a Magyar Turizmus Zrt. által előszeretettel pátyolgatott „torkos csütörtök” rendezvény mögül a jogutód Magyar Turisztikai Ügynökség pillanatok alatt kihátrált. Ezzel a féláras akciózásnak vajon vége?

Nem adják fel

Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy a torkos csütörtökből torkon ragadott csütörtök lett, bár vannak éttermek az országban, amelyeknek az üzemeltetői nem hajlandóak tudomásul venni a központi akaratot. Leginkább azért nem, mert egy ilyen marketingfogás legalábbis segített ráirányítani a figyelmet a sokak szemében luxusnak számító éttermi szolgáltatásokra, márpedig a biznisz az biznisz. Boros József, a Debrecenben több éttermet és szállodát is működtető vállalkozó azzal kezdte a válaszát, hogy ők eddig sem voltak benne az akcióban, így információja se nagyon van a történtekről.

Az a helyzet, hogy az éttermeim anélkül is telt házakkal mennek, hogy ilyen féláras marketing eszközöket kellene bevetnünk

– adta tudtunkra az ismert vendéglátós.

Kisebb hírverés

Barabás Zoltán, a debreceni Fanny-Line Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár ők korábban benne voltak a „torkos csütörtök” akcióban, mégis felemás érzései vannak ezzel kapcsolatban. „Az az igazság, hogy üzleti értelemben hozadéka túl sok nincs. Az emberek (akik egyébként többnyire nem járnak étterembe) arra használták ezt ki, hogy elmennek, és féláron eszik a család egy jó nagyot. Ráadásul az akció keretében teljes étlappal kellett menni, ami azt jelenti, hogy 50-100 embert kellett a’la carte formában kiszolgálni.

A magyar ember nem igazán tolerálja azt, hogy az étteremben esetleg fél órát várni kell.

Meg aztán egyetlen napon a teljes étlapot kínálni és magas színvonalú vendéglátást garantálni, az szinte lehetetlen. Egyébként mi idén is csináljuk, de az érdeklődés töredéke a korábbinak. Látszik, hogy nincs mögötte egy állami szervezet, ami az egészet összefogja. Korábban 200-300 főt is vendégül láttunk, ez idén a töredéke” – árulta el.

Tovább éltetnék

Barabás Zoltánék nincsenek egyedül azzal, hogy központi szervezés nélkül is próbálják tovább éltetni a népszerű kezdeményezést, hiszen most csütörtökön országszerte mintegy száz étterem vett részt az első nem hivatalos torkoskodáson. Igaz, hogy tavaly a résztvevő vendéglátóhelyek száma (sajtóhírek szerint) még mintegy hatszáz volt. Egyesek szerint az állami cég látványos kihátrálása idén kifejezetten hathatós reklámnak bizonyult a torkos csütörtök mellett, a többség szerint azonban a professzionális turisztikai háttér hiánya miatt nem is csökkent, hanem egyenesen zuhant az érdeklődés az évtizedes múltra visszatekintő gasztronómiai rendezvény iránt. A Világgazdaságnak nem sikerült kideríteni, hogy az ügynökség részéről szakmai vagy más oka volt-e a támogatás megszüntetésének, az azonban nyilvánvaló, hogy nem az érdeklődés hiánya lehetett a valós ok.

– Petneházi Attila –


Szoboszlón se szólt nagyot

Eddig is jellemzően az önálló éttermek és a kisebb panziók csatlakoztak a fürdővárosban a torkos csütörtökhöz, a nagy szállodák nem. Utóbbiak áraiban ugyanis benne van az ellátás, a félpanziós csomagajánlatok mellett az ő vendégeiket egy ilyen akcióval nehéz megszólítani (egyébként is ne feledjük, hogy szezonon kívül vagyunk). A helyi lakosság pedig (akció ide vagy oda) sajnos nem jár rendszeresen étterembe. Hajdúszoboszló ugye egy mezőváros, itt az Alföldön az a polgáriasult létforma, ami mondjuk Veszprémben vagy Győrben természetes, hogy akár hétköznap is megtelnek az éttermek, nem kifejezetten jellemző – tudtuk meg Máté Lajos hajdúszoboszlói önkormányzati képviselőtől, a szakterület kiváló ismerőjétől.


Megülte a gyomrukat?

Ha az utcán megkérdeznénk tíz embert arról, hogy idén mikor volt/lesz a „torkos csütörtök”, valószínűleg bámulnának ránk tágra nyílt szemekkel. Petneházi Attila írása.