Tonnákban mérhető az élelmiszer-pazarlás

Akt.:
Tonnákban mérhető az élelmiszer-pazarlás
© Fotó: Pixabay
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ne vásárolj többet, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit meg tudsz enni maradék nélkül!

Az Unió 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 darab gízai nagy piramist tesz ki. Ma Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként 180 kilogramm élelmiszer. E hatalmas mennyiség egyharmada a magyar háztartásokban képződik. Az iskolákban a gyerekek étkezésre fordított ideje nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz, továbbá az étkezésre fordított rövid idő is hozzájárul az élelmiszer-pazarláshoz.

Közös döntések alapján

Egy felmérés egyértelműen megmutatja, hogy a szükséges iskolai étkezésre 45 percet kellene fordítani, melyből 25-30 nettó perc jutna magára az étel elfogyasztására. Az egyik legszigorúbb bio minősítő rendszer Magyarországon van. Népegészségügyi mutatókban a magyarok nem állnak jól, keveset mozgunk, és nem megfelelően táplálkozunk. A Merőkanál elnevezésű honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menzaételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. A közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti, ideális esetben a rendszer átdolgozása úgy történne meg, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg. Csökkent az ismert élelmiszer-eredetű megbetegedések száma – sok egyéb között ezek hangzottak el a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) és a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) közös szervezésében megvalósult „Jó példák és felelősségvállalás a közétkeztetés szereplőitől” című szakmai konferencián nemrég.

Gasztro-rendszerváltás?

Ma Magyarországon másfél-kétmillió ember részesül közétkeztetésben, ahol főként jó minőségű, hazai alapanyagokból dolgoznak – mondta el megnyitójában Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a színvonalas ellátáshoz fejleszteni szükséges az infrastrukturális hátteret. Fontos a képzés, a tudásszint emelése, valamint tanulni kell egymás sikereiből. Ennek érdekében a tárca gasztro-rendszerváltást kíván beindítani a közétkeztetésben.

Szavazhatnak a diákok

Dr. Cserháti Zoltán, az OGYÉI, (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese kapcsolódva az előző témához leszögezte, hogy az intézet elkötelezett a közétkeztetés minőségi javítása mellett. Ennek érdekében létrehozták a Merőkanál nevű honlapot, amelynek célcsoportja a tanulók, pedagógusok, szülők, közétkeztetők. A honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menza ételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. Idén tavasztól indul az Egészséges Táplálkozást Ösztönző Iskola Program.

A konferencián bemutatták a NÉBIH kezdeményezéseit az élelmiszerhulladék-csökkentése ügyében. Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH elnöki megbízottja előadását egy megdöbbentő adattal indította: az Unió 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 darab gízai nagy piramist tesz ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részletes programot dolgozott ki a probléma kezelésére, és a hatékony nemzetközi együttműködésnek köszönhetően 2018 októberében Magyarország ad otthont a Nemzetközi Food Waste Platform konferenciának.

Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke előadásában ismertette a szülői jogokat, valamint a szülők szerepét az intézményi étkeztetésben.

Segítség! Mit együnk?

Számos nemzetközi példát bemutatva rámutatott arra, hogy a család és az intézmény együttműködése elengedhetetlen ezen a területen. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a kisgyermekes szülők segítésére az étkezési szokások megváltoztatása érdekében, továbbá rámutatott arra, hogy ideális esetben a közétkeztetés rendszerének átdolgozása úgy történne, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg. Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály osztályvezetője beszámolt a Minőségvezérelt Közétkeztetési Program tapasztalatairól (a főzőkonyhák, tálaló- és melegítőkonyhák minősítése), amelynek egyik eredménye, hogy az ismert élelmiszer-eredetű megbetegedések száma csökkent. De miközben a strukturális feltételek fejlesztése megtörtént, a humánerőforrás fejlesztése elmarad; hiányzik a dolgozók hatékony képzése – áll a NÉBIH konferenciát összegző közleményében.

HBN


A tanterv része

Az élelmiszerlánc-biztonsággal és fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos ismeretek mára a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Óvodai programok, iskolai programok és oktatási programok szerepelnek a NÉBIH palettáján. Hosszú távú célok között szerepel a pedagógusok továbbképzése, folyamatos szakmai segítségnyújtás a pedagógusoknak, tananyagok gondozása valamint az érdeklődés fenntartása.

Változatos, egészséges

A közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti. Míg egyrészről nagy mennyiségben előállított ételtömegre van szükség, a piacnál nagyobb árverseny mellett, addig törekedni kell a minél változatosabb, egészségesebb, ízletesebb éltelek előállítására. Erre csak akkor van lehetőség, ha a köz­étkeztetést egy társadalmi szempontból fontos területként kezeljük – ismertette dr. Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa kutatási eredményeiket a helyi termékek nagyobb mértékű felhasználásával kapcsolatban.

Helytelen vásárlási szokások

Kutatás készült az élelmiszerláncban keletkező hulladékok lehetséges csökkentéséről.

Az élelmiszerláncban keletkező hulladékok kérdése több szempontból is a tudományos érdeklődés fókuszába került. A 21. századi ember életvitele felgyorsult, így az étkezései során is a gyorsan elkészíthető ételeket helyezi előtérbe.

Az élelmiszerek frissességének, tartósságának megőrzése érdekében speciális, gyakran nehezen lebomló csomagolás szükséges, amelyek újrahasznosítása ma még kihívást jelentő feladat a hulladékfeldolgozással foglalkozó egységek számára. Napjainkban hatalmas áruválasztékkal szembesülnek a magyar fogyasztók is, hasonlóan a fejlettebb nyugati társadalmakhoz. S bár az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek, korunk embere mégsem értékeli olyannyira az élelmiszereket, mint ahogyan azt nagyszüleink tették a múlt században. Éppen ezért, a háztartások gyakran indokolatlanul nagy mennyiségű élelmiszer-hulladékot halmoznak fel helytelen vásárlási szokásaik miatt. Az erről szóló tanulmány elolvasható a maradeknelkul.hu oldalon található publikációk között.