Több pénz, több bizalom?

Kerekasztal-beszélgetés vezető szakértőkkel a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Kerekasztal-beszélgetés vezető szakértőkkel a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Az egészségügynek juttatandó pluszpénzekről is beszélt az államtitkár.

Onkológiai betegség gyanúja esetén a páciens 14 napon belül diagnosztikai lehetőséghez jut, ebben plusz finanszírozás segít majd – többek közt erre tett ígéretet Zombor Gábor pénteken, a Magyar Kórházszövetség debreceni kongresszusnak záró napján. Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kórházak adósságrendezését szolgáló 60 milliárd forint nem az Egészségbiztosítási Alapból, hanem kívülről érkezett, és hogy a jövő évi költségvetésben szintén lesz a kórházi rendszer stabilitását szolgáló forrás, annyi, amennyi szükséges. A fiatal orvosokat támogató programba mindenki bekerülhet, aki a feltételeknek megfelel, ez 10-15 ezer főt is jelenthet; a várólisták csökkentésére pedig 5 milliárd forintot osztanának ki, érdekeltté téve az intézményeket a plusz beavatkozások elvégzésében, „árában finanszírozva a műtéteket” – sorolta a tervezett jogszabályi változásokról.

A hozzászólók egyike a bizalomhiányt kérte számon az ágazat vezetőitől és felhívta a figyelmet arra, ha nem lesz gyökeres változás, akkor az intézmények adóssága újratermelődik. Szerinte az, hogy a rendszer koordinációjában 47 bizottságnak kell együttműködnie, sehova sem vezet.

Korszakalkotónak mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt a tervezetet, hogy a rákgyanús betegek 14 napon belül diagnosztikai lehetőséghez jutnának; hozzátéve, hogy a MOK sokat küzdött ezért. Erről a Magyar Kórházszövetség 27., debreceni kongresszusának utolsó napján esett szó, ahol előadásában Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszélt az intézményeken belüli bérezési „anomáliákról” is, ennek kapcsán érdekegyeztetésre kérve a vezetőket, a „munkabéke” megteremtése érdekében és azt is elmondta, hogy az egynapos sebészeti beavatkozások számának növekedéséért azok finanszírozásában eltörölnék a teljesítmény-volumen korlátot.
Az elmúlt sok évben többszöri nekifutásra sem sikerült „az ellátás, kapacitás és finanszírozás összhangját pontosan eltalálni”, a tervezett változtatások révén azonban a kórházak büdzséjét elsősorban az ellátási kötelezettségükhöz igazítanák, amivel megszűnhet az „ágyhisztéria” – ezt Gajdácsi József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi főigazgató-helyettese fejtette ki.

A konferencia résztvevői közül többen utaltak rá, hogy bizonyos foglalkoztatási formákban, a jogszabályok közt lavírozva, sikerült kikerülni az uniós munkaidő irányelveket, de cél-e ez? – kérdezte egyikük. Elhangzott: a mostani uniós ciklusban az egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére már nincs pénz, de népegészségügyi programokra igen, ezt a lehetőséget érdemes megragadni.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke zárszavában azt mondta, a döntéshozók és a szakma „egy irányban” keresik a megoldást. Megjegyezte, „nagy a feszültség az intézményekben”, és reményét fejezte ki, hogy az ország növekvő gazdasági teljesítménye az egészségügybe történő magasabb forrásbevonást tesz lehetővé.

HBN-SZT


Zombor Gábor: külön forrásból valósul meg a 60 milliárdos kórház-konszolidáció
Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az idei év komoly pozitívuma, hogy most először nem az Egészségbiztosítási Alap maradványából valósul meg a kórházak adósságállományának konszolidációja, az erre fordítható 60 milliárd forint ugyanis “kívülről érkezett”.


Túlterheltek az ápolók
Debrecen – Magyarországon egy nappali műszakos ápolóra 27,3 beteg jut.


Hogyan lehetne így hatékony?!
Debrecen – Az egészségügyi szakértők ismét felsorolták a finanszírozásból fakadó problémák egy részét.


Kórházszövetség: előbbre kell helyezni az egészségügyet a prioritási sorban!
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint vészjeleket kell küldeni a magyar társadalomnak, hogy értse meg: a prioritási sorban előbbre kell helyezni az egészségügyet.



Sporthírek






hirdetés