Több jogszabály módosult január 1-jén

Több jogszabály módosult január 1-jén
© Illusztráció: Getty Images
Budapest – Több jogszabály módosult január 1-jével: a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 15 százalékra csökkent, a nyugellátások és több más ellátás összege 1,6 százalékkal nőtt, hatályba lépett a közigazgatási bürokráciacsökkentésről elfogadott törvénycsomag, ingyenessé vált több igazgatási eljárás, valamint több ponton módosult a szabálysértési törvény.

Számos, az adózók számára kedvező változás lépett életbe az szja rendszerében: az adókulcs 1 százalékpontos csökkentése mellett új bevallási módokat vezettek be, nem lehet megbírságolni a késedelmes bevallókat, és emelkedett a kétgyermekesek családi kedvezménye. Az szja-kulcs 15 százalékra mérséklése százezer forintonként ezer forinttal csökkenti az adóterhet, a szaktárca számításai szerint idén átlagosan csaknem 30 ezer forinttal marad több az embereknél.

Sok változás lépett hatályba az adózás rendjéről szóló törvény alapján, ezek közül a legjelentősebb, hogy az adóhatóság kategorizálja az adózókat: eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és a kockázatos adózókra. A megbízható adózói státusz feltétele a többi között, hogy az adózó legalább három éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfaregisztrált), ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása, és ne minősüljön kockázatos adózónak. A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek.

A nyugellátások és több más ellátás összege 1,6 százalékkal magasabb januártól. Az erről szóló kormányrendelet szerint az emelés több mint húsz járandóságot érint, köztük az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, valamint a polgármesterek közszolgálati járadékát.

Átlagosan 5 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása meghatározza a január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait, és lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is. A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem 2015. július 1-jével valósult meg, annak során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, 25 százalékosat a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékosat a parancsnokok. 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.

A kormány döntése értelmében a felsőoktatásban három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő, első lépésként idén januártól 15 százalékkal. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány döntését ismertetve tavaly november elején elmondta: a 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében – a korábbi emelést alapul véve – így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók.

Bevonták a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent.

Ingyenessé vált több igazgatási eljárás. Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárásáért sem kell fizetni az illetéktörvény módosítása révén.

Hatályba lépett a közigazgatási bürokráciacsökkentésről elfogadott törvénycsomag. A módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödtek, kevesebb lett az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkentek az ügyintézési határidők.

Változott a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása alapján ezentúl a biometrikus adatok emberekhez és nem ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. Nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni, így hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás.

Több ponton módosult a szabálysértési törvény. A többi között új jogintézmény a szabálysértéseknél a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy elzárással is sújtható szabálysértés miatt ismeretlen elkövető ellen indult eljárásban állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tájékoztatást kérjen. A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül.

Új kollégiumi struktúrával működik tovább 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap, a szervezet szakmai bizottságaiba a tagok egyharmadát ezentúl a Magyar Művészeti Akadémia jelölheti.

Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén életbe lépett, 2017. március 1-jétől pedig a törvény összes passzusa hatályos lesz. Fontos újdonság a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke korábban az MTI-nek elmondta: az új törvény rendelkezései közül 2016. január 1-jén a területkijelölésre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Egy év kell ugyanis ahhoz, hogy társadalmi megegyezéssel az új területi határokat ki lehessen alakítani.

Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be, az előírások kihatnak a társasházakra is. A módosítások nyomán pozitív változásokra számít a Magyar Közös Képviselők Egyesülete. A belügyminiszter tavaly decemberben módosította a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló rendeletet, az új szabályokat legkésőbb március 31-ig kell teljesíteni.

– MTI –








hirdetés