A napraforgó jobban bírta

Hajdú-Bihar - A kukorica várható terméshozama bizonytalan, kettő és nyolc tonna között szóródik hektáranként.

Napraforgóból 40 ezer hektárt vetettek idén a hajdú-bihari gazdák, akiknek a zöme egyébként nem rendelkezik értékesítési szerződéssel.

- Alapvetően az időjárás és az alkalmazott agrotechnika határozta meg a végeredményt, azaz, hogy mekkora tányért nevelt a növény. Nehéz volt a vetés optimális időpontját eltalálni, de ahol sikerült, ott elfogadható állapotban vannak az állományok - válaszolta a Naplónak Kiss Zoltán, a megyei kormányhivatal földművelési igazgatója, hozzátéve, hogy szerződések hiányában az idei termés nagyrészt a szabadpiacon talál gazdára. A betakarítást megelőzően mindig nagy kérdés az ár; ez ügyben idén is nagy a csend.

A kukoricatáblák vegyes képet mutatnak. A márciusi tél, az azt követő özönvíz, majd az áprilisi forróság sok helyen májusra tolta át a vetést, ezért is heterogén az elénk táruló kép. A gyenge kezdést sok helyen erőteljes visszaesés követte; elég csak arra gondolni, hogy nyáron két és fél hónap alatt mindössze 25-30 milliméter esett, ami édeskevés. Ennél a növénynél is a termőhely és a technológia együtt garantálja a sikert.

A várható hozamok nagy szórást mutatnak, hektáranként a kettőtől a nyolc tonnáig bármi elképzelhető.

HBN