Tízezrek látogattak el a 150 éve lezajlott königgrätzi csata színhelyére

A porosz vörös huszárok lovasrohama az osztrák dragonyosok ellen - Wilhelm Alexander Meyerheim 1866-os festménye.
A porosz vörös huszárok lovasrohama az osztrák dragonyosok ellen - Wilhelm Alexander Meyerheim 1866-os festménye. - © Fotó: dhm.de
Prága – Tízezrek látogattak el a hét végén a kelet-csehországi Hradec Králové (korábbi német nevén Königgrätz) mellett 1866. július 3-án lezajlott osztrák-porosz csata színhelyére, amelyben az osztrákok vereséget szenvedtek.

A történészek szerint a kudarcnak kulcsszerepe volt abban, hogy a Habsburg-uralkodóház 1867-ben belemenjen az osztrák-magyar kiegyezésbe.

A péntektől vasárnapig tartó nagyszabású rendezvénysorozaton a hagyományőrzők felidézték a 150 éve lezajlott königgrätzi csata legfontosabb jeleneteit.

A sok száz hagyományőrző a hét végén korabeli egyenruhákban, korabeli fegyverzettel, gyalog, szekereken és lovakon, ágyúdörgés közepette elevenítette fel a nagy csata minden lényeges mozzanatát.

“Cseh földön ez volt minden idők legnagyobb csatája” – mondta újságíróknak Radek Balcárek, a Königgrätz 1866 projekt vezetője, aki a megemlékezéseket megszervezte.

A rendezvény keretében Strezetice település mellett bronzemlékművet lepleztek le a helyben lezajlott nagy lovasütközet emlékére.

“Ezen a helyen több mint 1600 huszártiszt és katona, valamint legalább kétezer ló esett el” – magyarázta az emlékmű felállításának okait Otakar Ruml, a Královohradecky régió elöljáró-helyettese.

A betonalapzaton álló, hat méter széles és majdnem három méter magas bronzszobrot Petr Novák cseh szobrász készítette. Ő az alkotója Tomás Garrigue Masaryk első lovasszobrának is.

Az osztrák-porosz háborút lezáró véres ütközetben mindkét oldalról több mint 200 ezer katona vett részt, közülük mintegy 16 ezren vesztették életüket vagy tűntek el.

Az osztrák oldalon harcoló elesett magyarok számát kétezerre becsülik a történészek. Bánlaky József történész tanulmánya szerint az osztrák had mintegy 30 százalékát magyarországi egységek tették ki.

Nem közismert tény, hogy a porosz oldalon is harcolt egy légiónyi magyar önkéntes az akkor emigrációban élő Klapka György vezetésével.

A königgrätzi csatatér hatalmas kiterjedésű, hasonló a dél-morvaországi austerlitzi csatatérhez, s területén a mai napig számos kisebb-nagyobb emlékmű és síremlék van, amelyeken magyar nevekkel is találkozhatunk.

A csata nagyszabású, önálló és modern múzeuma – Muzeum války 1866 na Chlumu – a mintegy 200 lakost számláló Chlum mellett elterülő erdő szélén található. A kiállított tárgyak között korabeli magyar katonai egyenruhák, a magyar királyi hadsereg fegyverzetének és felszerelésének különféle darabjai is megtalálhatók.

– MTI –








hirdetés