Felsőoktatási átalakítások - MRK-elnök: sok még a nyitott kérdés

Budapest, 2012. december 17., hétfő (MTI) - A rektori konferencia elnöke "részlegesen elfogadhatónak tartja", hogy az ingyenes képzésért cserébe magyarországi munkavállalást várna el az állam, ugyanakkor álláspontja szerint még nagyon sok a nyitott kérdés a tervezett felsőoktatási átalakítások körül. Mezey Barna erről hétfőn a Lánchíd Rádióban beszélt.A Magyar Rektori Konferencia (MRK) soros elnöke, az ELTE rektora úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből történő képzés után jogos elvárás, hogy egy ország utána ebből "gazdálkodjék", ugyanakkor meg kell fontolni nemzetközi és jogi vonatkozásokat is, tehát nagyon átgondolt konstrukcióra van szükség.

Megjegyezte: az eddig napvilágra került információkból nem derül ki, hogy a problémák valóban megoldódtak-e, nagyon sok még a nyitott a kérdés a keretszámok és a finanszírozás körül. (Orbán Viktor kormányfő a Facebookon szombaton megjelent videoüzenetében közölte, hogy el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert. Azoknak, akik teljesítik a szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia a felsőoktatásnak - mondta.)

Mezey Barna szerint szerencsés lenne, ha az állam fenntartási szerződések keretében rögzítené a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás feltételeit, és ehhez hozzárendelné azokat az elvárásokat, amelyek a hallgatói létszámmal, minőséggel kapcsolatosak - fejtette ki az MRK elnöke.

A finanszírozás meghatározza hány hallgatót tudnak fogadni - emelte ki a rektori vezető. Jelezte: a hallgatók programpontjai alapvetően eltérnek minden korábbi követeléstől, tárgyalástól, most először megértették azt is, hogy a változtatásokat nem lépcsőnként és egymástól elszigetelten kellene végrehajtani. Ez a rendszer konstrukciójában csak egyszerre változtatható - tette hozzá, megjegyezve: önfenntartó felsőoktatás nem létezik, az államnak alapvető kötelezettsége saját nemzeti értelmiségének kinevelése.

Mezey Barna kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben nem a minőségi, hanem a mennyiségi szemlélet uralkodott a felsőoktatásban. Átgondolásra érett egy sor kérdés - hangsúlyozta.

A lemorzsolódás teljesen természetes metódusa a minőségi képzésnek - mondta. Felméréseikre hivatkozva kiemelte: ez a képzés legelején bekövetkezik, a lemorzsolódás az első évfolyamra jellemző, összességében, az egész képzést nézve ez elenyésző - jegyezte meg, hozzátéve: véleménye szerint a felvételi nagyon hiányzik az egyetemi-főiskolai rendszerből.

MTI