Tíz hiányzó foga van egy átlag magyarnak

Akt.:
Tíz hiányzó foga van egy átlag magyarnak
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Az egészség jelképe a mosoly és a szép fogak, Svájcban így tartják. Hazánkban a betegségek kialakulása és a szájüreg állapota közötti kapcsolat már kevésbé kerül a figyelem középpontjába. Pedig a fogazat és a fogágy betegsége a teljes szervezetre hatással van.

– A szájban lévő baktériumok az egész testben szétszóródva komoly keringési problémákhoz, az erek elváltozásaihoz, sőt akár szívinfarktushoz is vezethetnek. Egész Európában nálunk halnak meg a legtöbben a szájban keletkező daganatok miatt, és évente 3600 fővel nő a betegek száma. A fogkezelések és pótlások során használt rossz minőségű anyagok hajhullást, súlyos allergiás reakciót válthatnak ki, de elektromos, csípő érzést is okozhatnak a szájban – hívja fel a figyelmet a veszélyekre Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar dékánja.

Évtizedek óta ismert, hogy az amalgám tömésekből felszabaduló higany nem egészséges, viszont az még napjainkban is nehezen bizonyítható, hogy pontosan mennyire káros.

– Egyetlen nagyobb tengeri hal elfogyasztásával megközelítőleg ugyannyi higany jut be a szervezetbe, mint az amalgám tömésekből egy év alatt. Így akiknek nem elérhetőek a nagyon drága, jó minőségű tömőanyagok, azoknak az amalgám még mindig megfelelő és tartósabb megoldást jelent. Ezek 20-25 évig a helyükön maradnak, míg az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált esztétikusabb „fehér” kompozit tömések jóval hamarabb tönkremennek – mondja a professzor, aki a novemberi fogászati hónap kapcsán a szájápolás fontosságát is kiemelte.

A fogszuvasodás szinte mindenkit, az ínybetegségek pedig a magyar lakosság háromnegyedét érintik. Ennek ellenére szájhigiénés szokásaink aggasztóak. Hazánkban fejenként csupán kicsivel több, mint 2 tubus fogkrém fogy el évente, egy fogkefét pedig 2 évig használunk. Pedig a fogak és az íny betegségeinek megelőzésére továbbra sincs csodaszer. A fogmosás, a fogselyem és a fogközkefék helyes alkalmazását már gyerekkorban mindennapossá kellene tenni. Használatukat azonban tanulni kell, hogy valóban tisztítsanak, és ne sérülést okozzanak.

A szakember úgy látja, ezeknek az alapvető eljárásoknak, a megfelelő táplálkozásnak és a rendszeres szűrésnek az együttes alkalmazása sokat javíthatna a lakosság fogazatának állapotán. A jelenlegi adatok szerint a magyarok 12 százaléka 5 éve nem járt fogorvosnál, a nagykorúak 8 százaléka teljesen fogatlan. Egy átlagos magyar felnőttnek a kezelt fogak mellett 10 ép és 10 hiányzó foga van, de ebből csak négyet pótoltak.

Ellenben a fogorvostudomány robbanásszerűen fejlődik, többek közt a digitális rendszerek megjelenésének köszönhetően. Az olyan modern röntgendiagnosztikai eszközökkel, mint a CBCT készülék, alacsony sugárdózissal az egész arckoponyáról, vagy részletérő készíthető 3 dimenziós felvétel. Ez forradalmi módon könnyítette meg a diagnózis felállítását és a kezelések tervezhetőségét.

– Ma már a szájüregről és a fogakról készített digitális lenyomatok alapján a fogtechnikai laborban 3D nyomtatókkal, marógépekkel úgynevezett rapid prototiping megoldásokkal állítjuk elő a fogpótlásokat – tájékoztat a legújabb eljárásokról Hegedűs Csaba.

Az innovatív módszereket és technikákat Közép-Európában egyedülálló infrastrukturális háttérrel és óraszámban oktatják a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán. A professzor elárulta, hogy az újítások közül több, már Debrecenben is elérhető és néhány év múlva a mindennapi ellátás részévé válhatnak. Hozzátette, hogy a mai korszerű rendszerekkel már az is elképzelhető, hogy egy röntgenkép alapján digitálisan, gyorsan és egyszerűen olyan pótlásokat hozzanak létre, amelyek a szájpadhasadék korrigálására alkalmasak vagy daganatos betegeknél csont- és fogpótlásra használhatóak. Ezeket a problémákat korábban nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett megoldani.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés