Tíz évvel ezelőtt hunyt el Molnos Angéla

„A világhálón vagy a távbeszélőn küldött üzenetek javát egyre gyakrabban angol szavak kezdőbetűiből álló rövidítések teszik kívülállók, gyakorlatlanok számára érthetetlenné, titkossá”
„A világhálón vagy a távbeszélőn küldött üzenetek javát egyre gyakrabban angol szavak kezdőbetűiből álló rövidítések teszik kívülállók, gyakorlatlanok számára érthetetlenné, titkossá” - © Illusztráció: AFP / Roni Rekomaa
Debrecen – Édes anyanyelv! Kinek mit jelent? A szó a magyar nyelvben jelzi, hogy mindennél többet érő kincsről van szó. A debreceni Molnos Angéla, a Magyar Nyelvért Alapítvány kezelőszerve nevében hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Kántor Béla könyvtárigazgatónak a meghívásért, hogy a Benedek Elek Könyvtárban ünnepelhettük az érdeklődő közönséggel a magyar nyelv napját.

A „Nyelvvédelem és nyelvápolás a Magyarító könyvecskével a mindennapokban” című előadás első felében beszéltem saját nyelvi tapasztalataimról, élményeimről, őrangyalunkról, dr. Molnos Angéla nyelvvédelmi munkájáról, a Magyarító könyvecske fontosságáról.

Hálás vagyok, hogy nyelvünknek vannak őrangyalai. Dr. Molnos Angéla (1923–2008) nyelvész, lélekgyógyász életének főszereplője a magyar nyelv volt. Egész élete, ahogy ő fogalmazott a nyelvek tanulásának története, és a nyelvek elválasztásának kísérlete. Anyanyelvünk hívta haza 54 év távollét után. Debrecent választotta otthonának, 12 éven át a nyelv tisztaságáért harcolt. Az általa oly magasra értékelt magyar nyelv megújítására fordította minden erejét. Tette úgy, hogy alapítványt hozott létre, kiadványokat szerkesztett, előadásokat tartott határon innen és túl.

Kiszorítja a magyart

A kiadványok közül legnépszerűbb a Magyarító könyvecske (1998), mely a tiszta magyar nyelv használatát igyekszik szolgálni. Kínálati szójegyzék, ízelítő nyelvünk gondolati és érzelmi gazdagságából. A könyvecske immáron a hatodik kiadását éli, mely 2015 karácsony havában jelent meg. Az első kiadást ekként méltatta Arany Lajos újságíró, tanár úr:

Ha végiglapozzuk e jegyzéket, ráébredünk, mennyi idegen szót használunk fölöslegesen… Tényleg, mennyivel szebb az életrajz, mint a biográfia, a hírnév, jó hír, köztisztelet, tekintély, tisztesség szavaink bármelyike, mint a reputáció, az alkat, elrendezés, felépítés, összetétel, szerkezet, mint a struktúra. …Reméljük, … e munkájának magyar szavai beépülnek nyelvhasználatunkba.” (Arany Lajos, 1998)

Hogyan segít a könyvecske? A könyv egy bizonyos idegen címszóhoz rendszerint több magyar szót is ajánl. Minél bővebb a hozzá tartozó magyar szókínálat, annál jobban veszélyezteti nyelvünket egy idegen szó, hiszen sok magyar árnyalatot szorít ki a használatból. Molnos Angéla szerint: „Az igazi műveltség fokmérője, aki tisztán magyarul fogalmaz. A magyar nyelv eredeti és romlatlan alakjában egy hallatlanul tisztán és okszerűen gondolkodó nyelv. Aki rajta nevelkedik, megtanul tisztán gondolkodni. A jól megalapozott anyanyelvi tudás fejleszti a gondolkodás képességét és megkönnyíti az idegen nyelvek magas szintű elsajátítását is.” Előadásom záró részeként, Molnos Angéla munkásságának emlékére, Reményik Sándor Az ige című versét szavaltam el.

Akár bővíthetnék is

Az előadás másik felében Karácsonyiné dr. Kiss Anikó kezelőszervi tag beszélt a mindennapi nyelvi tapasztalatainkról. Olyanokról, melyek elégedettséggel töltenek el, mint például a magyar személyek neveit helyes hangsúlyozással hallhatjuk a hang- és képcsatornán. Vannak viszont olyan tapasztalatok, melyekkel nem lehetünk elégedettek. A könyvecske hatodik kiadásának megjelenésekor akár el is kezdődhetett volna a címszavak bővítése. Ez azzal magyarázható, hogy sajnos sok az újonnan betüremkedett idegen szó, gyarapodnak a helytelenül kiejtett idegen betűszavak, és teret hódít a világhálós rövidítés. Az „UPC Direct” betűszavas márkanév kiejtési elemzésével újabb jelenségre is felhívta a figyelmet, arra, hogy a jelenlegi ’júpíszi direkt’ kiejtés nemcsak hogy a magyar, hanem magának az angol nyelvnek a kiejtési szabályait sem tartja be. A nyelvi igénytelenség, a felületesség, terjed, hódít, mert rohanunk… Nincs időnk?!

Az idegen szavak és a hallgatók

A világhálón vagy a távbeszélőn küldött üzenetek javát egyre gyakrabban angol szavak kezdőbetűiből álló rövidítések teszik kívülállók, gyakorlatlanok számára érthetetlenné, titkossá. Félrevezetővé teszik szakemberek is mondanivalójukat, amikor a magyar szó vagy szavak helyett idegen szót használnak. A gyermeklélektanász rossz tanácsot ad azzal, ha a dac, az ellenállás, az ellenszegülés szavak helyett a hiszti, a hisztéria szót használja, amelynek a szülőnek örülnie kellene, mert ez kisgyermeke lelki fejlődését bizonyítja. Anikó szerint fontos, hogy műveljük magunkat. Vállaljuk az ezzel járó nehézségeket, esetleges kellemetlenségeket, megszólásokat. Nem a műveletlenségünk jele az, és szakmabeli tudásunkat sem minősíti le, ha nem követjük a zagyva vagy idegen szavak használatát.

Előadásának záró részében egy példát hozott fel nyelvi élményeiből. Leendő tanítók pályamunkáinak elbírálásakor kíváncsiságképpen kijegyzetelte, hány idegen szót használtak a hallgatók. 81 oldalnyi gépelt anyagban 175 db idegen vagy keverék szót talált. Ezenkívül megemlítette, hogy a lélektan azok közé a tudományágak közé tartozik, amelyekben az utóbbi kb. 65-70 évben indokolatlanul túlzottá vált az idegen szavak – főként a latin szavak – használata. Ugyanez a kedvezőtlen változás tapasztalható az oktató-nevelő hivatást gyakorlók szakszóhasználatában. Úgy vélekedik erről, olyan érzése van, mintha szégyen volna tiszta magyarul tárgyalni a tudományágnak a feladatait, irányait, módszereit, eredményeit. Anikó szerint nem véletlen, hogy dr. Molnos Angéla és munkacsoportja egy lélektani szakfordító könyvecskével kezdte munkálkodását.

Felemás helyzetben

Az előadást Karácsonyi György kezelőszervi tag beszéde zárta. Beszélt a német helyett a magyar nyelv 1844-es hivatalossá válásáról, annak érdekében tett erőfeszítésekről, végül a legutóbbi „nyelvtörvényről”, mely kötelezővé teszi a magyar nyelv használatát a hír- és üzletfeliratokon, valamint a közérdekű közleményekben. Kiemelte a magyar nyelv helyzetét az EU-ba lépés után, amely sajnos felemás: egyrészt a többivel együtt hivatalos nyelvként szerepel, de nem oldotta meg a határon túl élők gondjait, kik korlátozva vannak nyelvhasználatukban (pl. román, szlovák és ukrán nyelvtörvény). Szó volt még a magyar nyelv eredetéről és különlegességéről, a magyar észjárásról, a fordított magyar gondolkodásról és mesélő szavainkról.

– Göncziné Orbán Ildikó, a Molnos Alapítvány alapítói joggyakorlója –