Tíz évnyi átlagkereset kell ahhoz, hogy lakást vehessünk Hajdú-Biharban

Tíz évnyi átlagkereset kell ahhoz, hogy lakást vehessünk Hajdú-Biharban
© Fotó: Pixabay
Debrecen – Budapesten tizenkét, országosan pedig csaknem nyolcévnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson.

Ez az arány sokkal rosszabb, mint három éve, a legfőbb ok pedig az, hogy a lakásárak kétszer olyan gyorsan növekedtek ezalatt, mint a magyarországi jövedelmek. Hajdú-Biharban két évvel ezelőtt 10,1 év nettó jövedelme kellett ahhoz, hogy egy 75 négyzetméteres, átlagos ingatlant megvehessünk, idén már 10,9 év kell hozzá.

Nem éri meg…

Hiába növekednek a nettó átlagjövedelmek, továbbra sem igazán tudnak lépést tartani a lakásárakkal, az olló tovább nyílik.

Idén a második negyedévben egy hetvenöt négyzetméteres ingatlan megvásárláshoz átlagosan 20 millió forint kellett, tehát, ha mellétesszük a hivatalos átlagos nettó jövedelmet, akkor világosan látható, hogy megvásárláshoz 7,8 év volt szükséges – derül ki az Otthontérkép friss felméréséből. Ez az idő 2014-ben jóval rövidebb volt, 6,8 év, a háttérben az áll, hogy a jövedelmek húsz százalékkal, a lakásárak viszont negyven százalékkal emelkedtek. A válaszokból kiderült, hogy nem feltétlenül éri meg oda költözni, ahol magasabb a kereset.

Általános tendencia, hogy az országon belüli népmozgás a keleti országrészből nyugat felé mutat, ami leginkább azzal magyarázható, hogy az emberek a magasabb jövedelem reményében változtatnak lakóhelyükön. Az Otthontérkép elemzéséből azonban kiderül, hogy – kizárólag az ingatlanárak és a jövedelem viszonylatát vizsgálva – nem feltétlenül éri meg egy magasabb kereseti lehetőséggel kecsegető országrészbe költözni, tekintve, hogy ott arányaiban a lakás­árak is jóval magasabbak, így egyáltalán nem biztos, hogy rövidebb idő alatt lehet saját ingatlanhoz jutni. Erről hajdú-bihari családok is tudnának mesélni…

Vásárlóerő kell

Miközben Nógrád és Tolna megyékben négy-hat év elegendő az ingatlanvásárláshoz a területi jövedelmekkel kalkulálva, addig Budapesten csaknem tizenkét év, Hajdú-Biharban tizenegy, Veszprém megyében pedig 13,5 év kell ugyanehhez.

Ritka, de van olyan megye is az országban, ahol 2015-höz képest a jövedelmek nagyobb mértékben növekedtek, mint az ingatlanárak: így például Bács-Kiskun megyében 2015-ben még 10,6 év kellett ahhoz, hogy valaki ingatlant tudjon vásárolni, addig 2017-ben már csak 9,1 év. Ez alapvetően a kecskeméti Mercedes-gyárnak volt köszönhető, mely viszonylag magas béreken foglalkoztat nagyszámú munkavállalót.

Hajdú-Biharban egyelőre még fordított a tendencia, de a működő tőke beáramlása révén előbb-utóbb az itt élők is a kecskemétihez hasonló jó hírekben bízhatnak. Kiderült, hogy az azonos jövedelmi szint sem feltétlenül jelent biztosítékot. A területi különbségekre világít rá az a perspektíva is, hogy az azonos jövedelmi szint mellett hány év szükséges a lakásvásárláshoz az egyes országrészekben. Tolna, Heves és Pest megyében például a havi nettó átlagkereset 180 ezer forint körül mozog, ehhez képest a lakásvásárláshoz szükséges idő Pest megyében nagyjából 10,5 év, Heves megyében 6,5 év, Tolnában pedig csupán 6 év.

30-50 ezer lakás

„A lakásvásárlás természetesen nem csupán a rendelkezésre álló jövedelem függvénye, tény azonban, hogy mégiscsak ez határozza meg a családok hitelképességét és hogy mekkora törlesztőt tudnak vállalni havonta. Ez a kép elsőre rémisztőnek tűnhet, szerencsére azonban több törekvés is igyekszik feloldani ezt a problémát, így például a csok és a kedvező hitelkörnyezet” – mutatott rá a probléma kapcsán Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

A szakértő szerint a bevezetőben említett szerzési idő csak akkor csökkenhet, ha – középtávon, vagyis három-öt éven belül – valóban elkészül a magánszemélyek és a vállalkozók által tervezett 30-50 ezer új lakás az országban. Ami ha nem is túlkínálatot, de legalább az árak stagnálását eredményezheti, s eközben a nettó jövedelmek még nagyobb tempóban, évi tizenöt-húsz százalékkal emelkednek.

A másik külső feltétel az, hogy tovább csökkenjenek a hitelkamatok, és az állam újabb ösztönzőket vezessen be, illetve hosszabbítsa meg a mostani nagyon alacsony, mindössze ötszázalékos áfa hatályát.

HBN–PA


Milyet építünk leginkább?

  • Hajdú-Biharban az első negyedévben 74 új lakás épült, ami az alacsony bázis 8,2-szerese volt.
  • Valamennyi településtípus esetében élénkült a lakásépítés. Az új lakások 24 százalékát a megyeszékhelyen, 69 százalékát a többi városban, 6,8 százalékát pedig a községekben vették használatba. A természetes személyek lakásberuházásai 5,3-szeresére nőttek, és megjelentek az építtetők között a professzionális vállalkozások is. Ebből adódóan a lakásépítések 65 százalékát a természetes személyek, 35 százalékát a vállalkozások finanszírozták.
  • A lakások 62 százaléka családi házban, 31 százaléka többszintes, többlakásos épületekben, 6,8 százaléka csoportházban készült.
  • Átlagos alapterületük 110 négyzetméterre csökkent, és a hatvanöt százalékuk 4 vagy annál több szobával rendelkezett.








hirdetés