Tiszta (csap)vizet a pohárba

Akt.:
Debrecenben havonta végeznek vízminőségi vizsgálatokat
Debrecenben havonta végeznek vízminőségi vizsgálatokat - © Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen – A város alatti rétegvízben alapvetően csak a vas- és a mangántartalom túl magas.

  • – A magyar lakosság több mint 80 százalékának ellátása a pleisztocén kori rétegvízre alapozódik, amely 80–200 méter között bújik meg. Valamint arra a vízre, amely a természetes körforgása során a Kárpát-medence déli lejtőin csapadékként lehullik, összegyűlik és leszivárog a talajrétegekbe. Ez olyan minőségű, hogy minimális technológiai beavatkozással emberi fogyasztásra is alkalmassá tehető – tájékoztatott Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.
  • Mint elmondta, a város alatti rétegvízben alapvetően csak a vas- és a mangántartalom túl magas, a többi komponens határérték alatt áll. A vas és a mangán kiszűrésére pedig egy nagyon egyszerű technológiát használnak: levegőt adnak a vízhez.
  • Ennek hatására a vas vas-oxid formájában pehelyként válik ki a vízből, mint a rozsda, és a mangán is hasonlóan oxidálódik. Ezeket a pelyheket kavicsrétegen keresztül kiszűrik.

Időről időre felröppennek hírek, melyek szerint a csapvíz több ezer szennyező komponenst tartalmaz, például hormonokat, antibiotikumot, antidepresszánsokat, nitrátot, szteroidokat; amelyek súlyos kórokat és elváltozásokat okoznak.

– A Magyar Víziközmű Szövetség elnökeként részese voltam olyan kutatásoknak, melyek a víz szennyezettségét mérték Magyarországon. Sehol nem sikerült szennyezőanyagokat kimutatni, egyedül a fájdalomcsillapítók maradványait azonosították a nyers szennyvízben. De már a szennyvíztelepet elhagyó tisztított vizekben sem találtak ilyen komponensekre – mutatott rá Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

Szükséges a klór

Elmondta, a fogyasztók leginkább a víz klórtartalmát szokták kifogásolni. – Ha mindenki a kútjaink mellett kapná meg a vizet, és ott azonnal meg is inná, nem lenne szükség klór hozzáadására. A vízmű telephelyein ultraviola sugárzással pusztítjuk el a mikroorganizmusokat. Ám lehet, hogy a víz a csöveken át talán csak a következő napon jut el némelyik fogyasztóhoz, addig meg kell őriznünk a minőségét, ezt klórral érjük el.

Egyelőre ennél nincs jobb megoldás, az ÁNTSZ kötelezően előírja a használatát, de jó hír, hogy a debreceni csapvíz kiváló minősége miatt csak a tizedét használjuk annak, ami megengedett”

– emelte ki a vezérigazgató.

A legtöbb helyen megoldott

A vizet természetesen Debrecenben is ellenőrzik. A cívisvárosi hálózat nagyjából ezer kilométer hosszúságú és olyan, mint az emberi szervezet érhálózata: az egész várost átszövi, hogy lehetőleg bárki vezetékes vízhez juthasson a város közigazgatási határán belül.

– Még mindig vannak olyan ritkán lakott területek, ahol nem juthatnak hozzá vezetékes vízhez a lakosok. Az egyik megoldandó feladat Nagycsere és Haláp városrész vezetékes vízzel való ellátása.

Már megszülettek a tervek, az önkormányzat elindította a közbeszerzési eljárást, és én nagyon remélem, hogy jövő év végére ezen a városrészen is megbízható minőségű vizet kaphatnak az emberek.”

Rendszeresen vizsgálják

A Népegészségügyi Szolgálat előírja, hogy a város területén 50 kijelölt ponton rendszeresen ellenőrizzék a víz minőségét. A vizsgálati eredményeket be kell mutatni a hatóságnak.

– Havonta végzünk vízminőségi vizsgálatokat, amelyek kiterjednek a fizikai, kémiai és biológiai komponensekre. Hogy zavaros-e, mennyi például a vas-, mangán-, alumínium- vagy réztartalma, ezen kívül pedig biológiai és mikrobiológiai vizsgálatokat végzünk – összesen mintegy 80-90 vizsgálatot. Ez a vízműnek több mint 150 millió forintjába kerül évente. Komoly laboratóriummal, értékes műszerekkel rendelkezünk – fejtette ki a vezérigazgató. Hangsúlyozta, a magyar nemzeti akkreditációs tanács eljárási rendje megköveteli, hogy a labor a vízműtől függetlenül végezze a munkáját, ezt ellenőrzik is, tehát kizárt a visszaélés lehetősége.

A hálózatban vannak olyan vezetékek, melyekben a víz áramlása lelassul. Előfordul, hogy egyes ágvezetékek nem kapcsolódnak rá más vezetékre, így egy-egy utcában véget érnek. Ez esetben előfordulhatnak ízérzékelési problémák: dohosnak, földízűnek érezhető a víz. Ennek oka, hogy a vezeték belső felületére a minimálisan megengedett mennyiségű szennyezőanyag felrakódik, és a szerves anyag hártyát képez. A víz összetételét azonban ez nem változtatja meg, csak az ízét.

Elöregedett vízvezetékek a Tóciban

Kiderült, hogy a Tócóskertben is előfordulnak kisebb problémák. Mikor a lakótelepet a 70-es években megtervezték, nagy vízfogyasztással számoltak, ami miatt 800 milliméteres vezetéket építettek. Ezt ráadásul csak félig süllyesztették teljesen a föld alá, így nem veszi át a föld állandó hőmérsékletét, hanem átmelegszik a nyári forróságban. A fogyasztás is csökkent, ezért a víz nem áramlik olyan intenzitással, mint ahogy azt tervezték. Így Ányos József szerint is joggal panaszkodik a lakosság nyáron a víz ízére és a hőmérsékletére. A gondot az is fokozza, hogy a házak belső vízvezetékei elöregedtek, elszennyeződtek, cserére és néhány évente fertőtlenítésre lenne szükség. Hozzátette, a debreceni csapvíznek a város egyetlen pontján sincs olyan problémája, ami miatt az ásványvizet előnyben kellene részesíteni.

PtkI