Tévhitek a kókuszolajról

Változó a megítélése
Változó a megítélése - © Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Michels érvelése szerint a kókuszolaj még a sertészsírnál is veszélyesebb.

A szívbetegségekkel foglalkozó amerikai szervezet, az AHA egy éve mérte fel a superfoodokkal kapcsolatos közvéleményt: ezek szerint az amerikaiak háromnegyede tartotta egészségesnek a kókuszolajat, míg a táplálkozástudósoknál ez az arány csak 37 százalék volt. Az AHA végül így összegezte a kókuszolajról alkotott képét: „mivel a kókuszolaj emeli az LDL-koleszterin-szintet, ami a szív- és érrendszeri betegségek egyik okozója, és ezzel szemben nincs ismert jótékony hatása, a kókuszolaj használatát nem javasoljuk”.

Mértékkel fogyasztható

A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet könnyen felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – a kókuszolaj (amit állaga miatt kókuszzsírként is emlegetnek) mellett a vaj és a sertészsír is ilyen. Ezek helyett általában az olíva- vagy a repceolajat ajánlják főzéshez a szakértők.

Még tavaly kezdett el terjedni az az 50 perces YouTube-videó, amelyben Karin Michels, a harvardi népegészségügyi iskola (Harvard T.H. Chan School of Public Health) járványtani karának címzetes professzora a káros étrendekről tart előadást a Freiburgi Egyetemen. Ebben hangzik el az a sarkos állítás is, miszerint a kókuszolaj „színtiszta méreg”, és „az egyik legrosszabb élelmiszer, amit megehetsz”.

Az előadásban több olyan úgynevezett superfoodot, vagyis a vélt egészségügyi hatásai és az ebből fakadó jó marketingje miatt divatos élelmiszert említ Michels, amely egyszerűen csak túl van sztárolva: állítása szerint például a chiamag (vagy azték zsálya) és a matcha tea semmivel nem tartalmaz több tápanyagot, mint a sárgarépa, a cseresznye vagy a sárgabarack. Ehhez képest a kókuszolaj egyenesen méreg – írja a felvételre hivatkozva a Qubit.hu.

HBN


Tények

A Brit Táplálkozási Alapítvány például úgy fogalmazott, hogy „a kókuszolajat be lehet emelni az étrendbe, de mivel az telített zsírokban gazdag, csak kismértékben szabad fogyasztani egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként”, megjegyezve, hogy mindmáig nincs bizonyított egészségügyi előnye a kókuszolaj fogyasztásának.

Egy 2016 novemberében megjelent tanulmány szerint viszont a szűz kókuszolajban nagy arányban található laurinsav közel sem emeli olyan szinten az LDL-koleszterin-szintet, mint a vajban vagy a sertészsírban található palmitinsav.

Végeredményben: nem igaz, hogy színtiszta méreg a kókuszolaj.