Tetemes a talaj vízhiánya

Tetemes a talaj vízhiánya
© Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar – Érdemes figyelmet fordítani a tarlótüzek veszélyére is.

Végéhez közeledik a kánikulai időszak, de ebből augusztus harmadik hetében keveset érezhettünk: maradt a hőség, csupán elszórt csapadékkal.

Anticiklon uralta hazánk időjárását az elmúlt hét nagy részében, a leszálló, szárító hatású légmozgásnak köszönhetően pedig sokat sütött a nap, ahogyan azt augusztusban – statisztikailag legderültebb hónapunkban – megszokhattuk.

grafika_

Szűkebb térségünk, Észak-Tiszántúl környékét az időszakban egyetlen gyengülőben lévő front közelítette meg, de változást – jelentős csapadékot – az sem hozott. A feloszló frontzóna közelében ugyan labilisabbá vált a levegő, de csak szórványos zápor, zivatar alakult ki. Igaz, ezek között akadt hevesebb is, melyet felhőszakadás, szélerősödés kísért, egy-egy néhány négyzetkilométeres területen akár 10-20 milliméternyi csapadékkal.

Területi átlagban 2-5 millimétert jelentett ez a csapadék, de mindössze a Hajdúság északi, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, délnyugati részére korlátozva.

Száraz levegő

A csapadékhiány egyre súlyosabban érinti a két észak-tiszántúli megyét, az utolsó, térségi léptékben is jelentős csapadékeseményt még július második dekádfordulója jegyezte. Azóta az elszórt záporok, zivatarok mellett napi 4-8 milliméteres tempóban száradtak a talajok, így mostanra szinte mindenütt tetemes, 140-160 milliméter körüli az 1 méter mélységű talajszelvény vízhiánya.

Élénk folyamatok

Ez azt jelenti, hogy a nedvességkészlet közelíti az elméleti holtvíz értékét, azaz a növények számára már nehezen, vagy nem felvehető a talajban tározott, egyre fogyatkozó mennyiség. A héten a vízhiány mellé még nem járult kifejezett légköri aszály, de a korábbi fülledtség után érezhetően szárazabb volt a levegő, a legmelegebb órákban 40-45 százalékos relatív páratartalommal. Fontosabb szántóföldi növényeink közül a kukorica és a napraforgó néhol csaknem a teljes érés feno­fázisában jár a meleg időben felgyorsult érési folyamatoknak köszönhetően.

Ezek a kultúrák már egyre kevésbé igénylik a vizet, de a csemegekukorica, a répafélék, valamint a kertészeti növények vegetatív folyamatai még élénkek.

Fokozott volt a párologtatás

A 30-34 fokos napi csúcshőmérsékletek és csak alig frissülő, 16-21 C-fokos hajnalok után fokozott volt a növények párologtatása a héten, így jócskán elkelt a vízpótlás, párásító öntözés. A kiszáradó levegő valamelyest visszafogta a kórokozó gombák és baktériumok fertőzőképességét, a szintén száraz talajfelszín pedig a gyomok kelését, ugyanakkor a melegben erőteljes volt az állati kártevők, kivált a rovarok és atkafélék szaporodása.

Az előrejelzések szerinti lehűlés és csapadék megérkezéséig az ezek elleni védekezés mellett elsősorban a tarlókon, mezsgyéken érdemes figyelmet fordítani a kiszáradt növényzet okán fellépő tarlótüzek veszélyére is.

– Debreceni Egyetem, AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –