Termőföldlicit – újult erővel…

Az első földárverésre 2015. novemberében került sor
Az első földárverésre 2015. novemberében került sor - © Fotó: Matey István
Debrecen – Hatalmas földpiaci szereplővé léphet elő az állam, ha az árverés bevételeiből újabb földeket vásárol meg.

Nem zárult le az állami földek eladása az elmúlt év végén, folytatódik a program. Az agrarszektor.hu információi szerint a hosszabbítás oka elsősorban az, hogy a meghirdetett földek közül kevés talált gazdára, az eredeti tervek szerint viszont a teljes programot december 31-én lezárták volna. Azokat a területeket, amelyeket eddig nem sikerült értékesíteni, belátható időn belül kisebb részekre bontva bocsátják újbóli árverésre.

Nem gond a pénzhiány

A kedvező hitellehetőségeket kiterjesztik, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis együttműködési megállapodást írt alá nyolc kereskedelmi bankkal, így a pénzintézetek az állami termőföldek megvásárlásához kedvező hiteleket nyújtanak a magyar gazdáknak. A meghirdetett földek közül eddig a tételek mintegy 60 százalékára találtak jelentkezőt. A licitben résztvevő gazdák szerint a területek egy része nekik drága, ezért az eddig nem értékesített, de már meghirdetett földeket kisebb részekre bontják, és így bocsátják újbóli árverésre. Egyes források szerint összesen 40 ezer hektárnyi kikiáltási tételt osztanak fel, egyenként 5-10 hektáros darabokra. Az új földterületek kikiáltási ára 4 és 20 millió forint között alakul, ez pedig azt jelenti, hogy az átlagárak alatt juthatnak hozzá ezekhez a területekhez a gazdák. Az állami földeladások első árverését októberre tervezték, de végül csak novemberben kezdődött meg a licit. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) mindezek ellenére sikeresnek értékeli a programot, de a nem értékesített földek árverésével még egyszer megpróbálkozhat az NFA. December közepéig 95 ezer hektárnyi állami területet adtak el, amelyből 130 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak. A programban eddig összesen 254 milliárd forint hitelt igényeltek a gazdálkodók.

Pikáns helyzet

Érdekes kérdés, hogy az állam mire költi majd azt a sok százmilliárd forintot, ami a földeladásokból befolyik. Nos, sajtóértesülések szerint hatalmas földpiaci szereplővé léphet elő az államot képviselő nemzeti földalapkezelő szervezet, ha a kormány valóban földvásárlásokra költi azt a több százmilliárd forintos összeget, amely az állami földek értékesítéséből folyik be. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azután beszélt a lehetséges állami földvásárlásokról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bevételek felhasználásáról szóló eddigi kormányszintű szabályozást. A helyzet pikantériája, hogy a területeket most már csak olyan földművesek elől vihetné el az NFA, akiket a kormány földvásárlási szempontból éppen előnyben kíván részesíteni. Az eredeti jogszabály úgy rendelkezett, hogy a bevételeket „Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására” kell fordítani, az Alkotmánybíróság szerint viszont a kormány a felhasználásról nem intézkedhetett volna határozatban, mert az alaptörvény a nemzeti vagyon átruházását csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé. Ilyen jogszabály a nemzeti földlapról szóló törvény, amely viszont azt rögzíti, hogy az állami földeladásokból származó bevételeket földvásárlási és földbirtok-politikai célokra kell fordítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény előírásai szerint az értékesítésekből befolyt forrásokat úgymond „nem nyelheti le” a költségvetés, hanem azoknak az NFA-nál maradva a földbirtokpolitikát kell szolgálniuk.

HBN


Százmilliárdokat költhet

Ha a szabályozás nem változik, az agrártárca irányítása alá tartozó NFA soha nem látott összegeket fordíthat majd földvásárlásokra, mivel eddig évente csak néhány milliárd forintot költhetett ilyen célokra, miközben a kormány a földeladásokból több százmilliárd forintos – egyes becslések szerint legalább 300 milliárdos – bevételre számít. Az alapnak meg is van a lehetősége a földszerzésekre, mivel a földforgalmi törvény szerint az első helyen szerepel az úgynevezett elővásárlási rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők között létrejött adásvételi szerződésekben az államot képviselő nemzeti földalapkezelő bármikor a vevők helyére léphet, ha élni kíván elővásárlási jogával.








hirdetés