Tenyérnyi babák is küzdenek az életükért Debrecenben

Akt.:
Tenyérnyi babák is küzdenek az életükért Debrecenben
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Mindössze 300 grammos, a várandósság félidejében született babák is harcolnak az életben maradásért a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján. November 17-e a koraszülöttek világnapja, ezért lilára vált a Nagyerdei Víztorony.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően tíz év alatt jelentősen javult az újszülöttek hazai ellátása, nőtt a koraszülöttek túlélési esélye. Amíg korábban az 1000 grammnál kisebb súllyal született babák esetében tízből csak egyet tudtak megmenteni, ma már 9 koraszülött életben marad.

– A legmodernebb eljárásoknak és a kiváló gyermekgyógyászoknak köszönhetően bátran mondhatjuk: a magyar neonotológia fellegvára a debreceni koraszülött intenzív osztály. A régió kisebb kórházaiból és speciális betegségek esetén Budapestről, sőt a Dunántúlról is ide érkeznek a koraszülött babák – hangsúlyozza Balla György, a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának professzora.

f3

Fotó: unideb.hu

Az intézetben az európai szinten is kiugrónak számító 40 inkubátor és csúcstechnológiás készülékek biztosítják a megfelelő körülményeket a piciknek. A 37. hét előtt világra jött koraszülött gyermekeknek a világon elérhető legmagasabb szintű ellátást tudják nyújtani Debrecenben.

A Gyermekklinika fenntartásában működő koraszülött mentőrendszernek is hatalmas szerep van abban, hogy az életképesség határán lévő, sok esetben lélegeztetésre alkalmatlan tüdővel születő babák is lehetőséget kapnak az életre. Orvosi szempontból a 24. héttől beszélünk szülésről, előtte pedig vetélésről. Ugyanakkor Debrecenben is megtörtént már az a csoda, amikor a 22. héten világra segített baba életjeleket mutatott. A gondos orvosi ellátás és a legmodernebb berendezések ellenére is annak az esélye, hogy az ennyire korán születő babák egészségesen hazamenjenek, 30-40 százalék körül van. A neonatológusok számára így a legnagyobb kihívást ezeknek a 300-400 grammal született gyermekeknek az életben tartása jelenti.

de06

Fotó: unideb.hu

Hazánkban a kisbabák 8 százaléka érkezik a vártnál korábban.

– Az esetek kétharmadában spontán indul be a szülés, ám az elmúlt években jelentősen emelkedett a mesterséges koraszülések száma. Az orvosi beavatkozás olyan esetekben indokolt, – például terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás – amikor a méhen belüli környezet ellenségessé válik a magzat számára, és a baba élete a tét – mondja Póka Róbert, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

A professzor hangsúlyozza: a legnagyobb rizikófaktor az, ha az anyukának volt már koraszülése, de ikerterhességek esetében is nő a kockázat. Mindezeken túl a koraszülések hátterében leggyakrabban valamilyen fertőzés áll. Egy ártatlannak tűnő felfázás, hüvelygyulladás is okozhatja a kicsi túl korai érkezését, de az édesanya rossz életkörülményei és az alultápláltság is előidézheti.

de05

Fotó: unideb.hu

A koraszülöttek napja alkalmából a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Könyvtárában november 17-én nyílt napot rendeznek. Az érdeklődők 11 órától a koraszülött-ellátásról, az idő előtt születet picik szoptatásáról és Klinikai Központban működő Anyacsoportról tájékozódhatnak. 13.30-tól a Nagyerdei Víztoronyban lesznek programok, 16 órától pedig a koraszülöttek jelképének számító lila színbe borul az épület.

– Debreceni Egyetem –










hirdetés