Templomportya a Tátra alatt

Akt.:
Templomportya a Tátra alatt
Felvidék – A sítáborozás közben érdemes egy-egy pihenőnapot beiktatni és bejárni a Tátra környéki kistelepüléseket. Számos kincsre akadhatunk.

Kezdjük portyánkat Popráddal, amely nem csak a térség közigazgatási-, turisztikai- és kereskedelmi központja, hanem számos nevezetességgel is büszkélkedhet. A mai Poprád négy, a XX. századig önálló kisváros egyesítésével létesült: Szepesszombat, Felka, Sztrázsa és Mateóc.

Poprádnak szépen rendezett főtere van, amelyet a haranglábon kívül a régi gótikus, több freskóval rendelkező templom is ural. Találunk itt egy klasszicista evangélikus templom is, körülötte rendezett parkot.Védett városként, több építészeti emlékkel és templomának egyedi belső kialakításával tartják nyilván Szepesszombatot, amely megőrizte középkori jellegét. A XV. századi mateóci oltár is igen értékes, hasonlóan a felkai bronz keresztelőkád.

Sztrázsa is megőrizte régi arculatát. Nem messze Poprádtól található Batizfalva, értékes temploma és kastélya érdemel említést. Az ugyancsak Poprád melletti település Gánóc. Az itt kiásott neandervölgyi emberi maradványokról híres. A gánóci embernek szentelték a poprádi Tátra múzeum egyedi kiállítását is.

Poprádtól mintegy 25 kilométerre, a Szepesség felé vezető főútról már messziről látszik Szepescsütörtök, mégpedig a dombon álló temploma. A településről az első írásos emlékek még 1236-ból származik. Nevét a csütörtökön tartott itteni vásárokról kapta. Útban Poprádra vagy éppen hazafelé érdemes megállni egy rövid időre és megtekinteni a közvetlenül a főút mellett található csodaszép templomot. Ám forduljunk ismét a Tátra felé. Poprádot elhagyva hamarosan Nagyszalókra érünk. Az egykori kisvárost, a mai falut a II. Géza idején betelepített szászok, a cipszerek alapították a XII. században.

A viharos múltú település történelme során többször elnéptelenedett. A falu építményeit ma is uralja a Szent András apostolnak szentelt gótikus római katolikus plébániatemplom a XIV század elejéről. Berendezései a XV. századból valók. Oltára a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Nagyszalók evangélikus temploma 1788-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Nagyszalókon született 1810-ben Hunfalvy Pál Nyelvész, 1820-ban Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke. Utóbbiról Csúcsot neveztek el a Magas-Tátrában.

Közelítsük néhány kilométerrel a Tátrát és máris Kakaslomnicon vagyunk. Alexandriai Szent Katalin temploma a XIII. század végén épült, 1412-ban gótikus stílusban átépítették. Freskóin Szent László királyunk kunokkal vívott csatájának jelenetei látható. A freskókat egyébként 1957-ben fedezték fel. A település kastélya és kúriája a XVIII. század végéről való. Kis kitérővel érkezünk Podolinba. A kisváros műemlékvédelmi övezet, amelynek festői történelmi városterét egy templom a maga lélegzetelállító középkori falfestményeivel és reneszánsz házak veszik körül. Ez utóbbi a nemzeti kulturális örökség része.

A falu érdekességei közé tartozik a 13. századból fennmaradt városfal, amely egyedülálló műemléknek számít. Közvetlenül a Bélai-Tátra keleti lábánál fekszik Szepesbéla. Szent Antal temploma 1260 körül épült, mellette lévő pártázatos renesz harangtorony a XVI. században. A főtéri Mária-oszlopot az 1772. évi Magyarországhoz való visszacsatolás emlékére emelték hálából.

A plébánia épülete 1574-ben készült. A városközpont épületei XVII-XVIII. századi késő reneszánsz-barokk stílusúak, sokat a XIX. században klasszicista stílusban építettek át. Innen Barlangligeten és Záron keresztül visz a fenyveseken, lapos hegyhátakon keresztül futó országút Javorinába, a bűbájos tátra-aljai faluba.

A falu helyén a XVIII. századig pásztorok tanyája volt, ahol csak egy karám állt. 1759-ben birtokosa plaveci Horváth Ferenc a majorság mellé vashámort építtetett, mely körül csakhamar a szénégetők viskói sorakoztak. Az ott élők a XIX. század végén népi stílusú fatemplomot építettek Szent Anna tiszteletére. Érdemes egy sétát tennünk a templom körüli temetőben, hiszen a sírfeliratok szépen mutatják miként veszítette el teljesen az addig sem túl erős magyar identitását a hegyi falu.

A legrégebbi sírfeliratok között még akad magyar nyelvű. Később a nevek árulkodnak a magyarságról. Trianon után mindinkább a keresztnevek kerülnek előre, majd 1940-es évektől egy-egy családnéven kívül semmi sem utal a magyarság jelenlétére.








hirdetés