Tejben-sajtban

„Gazdasági és érzelmi oka is van annak, hogy a város ragaszkodik a tejiparához” – mondta Papp László polgármester pénteken, az Alföldi Tej Kft. fejlesztését bemutató sajtótájékoztatón. Szőke Tímea írása.

Gazdasági döntéseknél óvatosan kell bánni az érzelmi okokkal (habár egy polgármestertől valószínűleg elvárható, hogy érzelmileg is érintve legyen a település nagy hagyományainak ügyében). A pápai húsgyárhoz, mint nemzeti kincshez ragaszkodtak egészen magas szinteken is, hiába öntötte azonban bele az állam a szívét milliárd forintok formájában, ha az üzleti modell nem működött; nemrég brutális veszteséggel adtak túl a cégen.

Szerencsére a debreceni tej­üzem fejlesztése ennél jóval egészségesebb képet mutat. A 2003-ban 23 tejtermelő által, 6,7 millió forintos törzstőkével alapított cég fokozatosan növekedett a mostani 102-es taglétszámra; bővített, befektetett és modernizált, ötszörösére növelte kapacitásait. Láthatóan nem a túlélésére kap állami támogatást (komoly összeget, 4,8 milliárd forintot), hanem arra, hogy át tudja lépni a saját, meg mindinkább az ország határait, többet és jobbat gyártson, piacot szerezzen.

Debrecen ezt „mindössze” 120 millió forinttal támogatja, a befektetés legnagyobb része, 7,2 milliárd forint az Alföldi Tej pénze – és kockázata.

Ha pedig a cégnél jól terveztek (úgy legyen!), akkor a puszta gazdasági racionalitás is indokolttá teszi a támogatást.

– Szőke Tímea –








hirdetés