Tanulható a boldogság?

Akt.:
Tanulható a boldogság?
© Illusztráció: Pixabay
Debrecen – 2012-ben az ENSZ közgyűlése március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította. Ezzel is megerősítve a jólét és a boldogság jelentőségét. A világnap ötlete egyébiránt egy kis himalájai országból, Bhutánból származik. Itt vezették be ugyanis a világon elsőként a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, ez többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. De vajon definiálható a boldogság?

– A pozitív pszichológia egy újfajta irányzat, ismert képviselői Martin Seligman, Carl Rogers és a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály. Ők azt vizsgálják, hogy hogyan lehet a készségeket fejleszteni, hogyan lehet megtanulni olyan képességeket, amelyek az élet viharaiban segíthetnek. Az erőforrások feltérképezése és előhozása a cél. Míg a hagyományos pszichológia inkább a kialakult gondokra és a múltra fókuszál, addig a pozitív pszichológia a jövőre irányul – mondta el a Napló érdeklődésére Daróczi Brigitta mentálhigiénés szakember, aki a debreceni Boldogságklub vezetője is egyben. Úgy véli, apró lépésekkel a boldogság tanulható. Ezt hivatott szolgálni havonta a Boldogságklub is, melyet a Méliusz Újkerti Fiókkönyvárában szoktak megrendezni.

A foglalkozásokon mintegy 10-15 ember vesz részt alkalmanként, akik igyekeznek életüket könnyebbé változtatni azáltal, hogy a monoton hétköznapokba olyan tevékenységeket építenek be, mellyel közelebb kerülhetnek a boldogság megéléséhez.

Résztvevőből klubvezető

– A pozitív pszichológia azt vizsgálja, hogy az emberek mennyire elégedettek, mennyire aktívan élik az életet, illetve mennyire keresik annak értelmét. A boldogságklub a pozitív szemléletmódot igyekszik fejleszteni, ahol a résztvevők olyan módszereket sajátíthatnak el, amelyekkel a krízisidőszakok könnyebben átvészelhetők. Ilyen például a hála gyakorlása, az optimizmus, az apró örömök megélése, a megbocsátás, az egészséges életmód és a jó cselekedetek – mondta Daróczi Brigitta, aki kezdetben résztvevőként, ma pedig már vezetőként vesz részt a foglalkozásokon.

Daróczi Brigitta | Fotó: Molnár Péter

– Megtapasztaltam, hogy napi vagy akár heti gyakorlással sokkal fogékonyabbak lehetünk a boldogságra, ami kihat az egész életminőségünkre. Természetesen ez kezdetben egy tudatos folyamat, ám a tevékenységek gyakorlásával könnyen észrevétlen szokás alakulhat ki belőlük. A Boldogságklubba járók között mára már remek közösség alakult ki, a résztvevők mind arról számolnak be, hogy ennek az új szemléletnek az elfogadásával könnyebbé vált az életük – fogalmazott a szakember.

Megváltozhat a szemlélet

– Ahogyan Bagdy Emőke pszichológus is mondja, minden fejben dől el. Úgy vélem, a boldogságunk nem másokon, hanem saját magunkon múlik. Nekünk kell kezünkbe vennünk a sorsunk irányítását. És habár genetikailag valamilyen szinten meghatározott a boldogságunk, hiszen hajlamosabbak lehetünk arra, hogy nehezebben éljük meg a gondjainkat, a jó hír, hogy ezen lehet változtatni. Ma már köztudott, hogy akiknek magasabb a boldogságszintjük, nehézségek esetén nem esnek rögtön kétségbe, hanem megpróbálnak a helyzettel megküzdeni – mutatott rá a klubvezető, rögtön megvilágítva azt is, hogy a boldogság megélése nem egyenlő a szüntelen mosolygással és vidámsággal. – Minden ember életében előfordulnak nehezebb időszakok, amiket nem lehet kiiktatni. Azt azonban meg lehet tanulni, hogy hogyan építkezzünk ezekből – mondta.

Hozzátette, ha olyan tevékenységeket végzünk, melyek örömmel töltenek el, akkor a szervezetünkben endorfin, azaz boldogsághormon termelődik. A szakember ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nemcsak az a lényeg, hogy mit csinálunk, hanem az is, hogy kivel. A társas kapcsolatok megélése ugyanis bizonyítottan boldogabbá tehet bennünket, arról nem is beszélve, hogy gond esetén mindig jó, ha van, aki meghallgat minket. A Boldogságklub mindezekre is remek megoldás, hiszen amellett, hogy a boldogság elérésének módszereit megismerhetik, baráti kapcsolatokra is szert tehetnek a résztvevők.

Mélabús magyarok?

Végül arra is kíváncsiak voltunk, Daróczi Brigitta Boldogságklub-vezetőként hogyan látja a magyarokat, akik köztudottan is inkább ború-, mint derűlátó nemzet. – A magyarok hajlamosak a negatív gondolkodásra, ám ez fejleszthető. Előnyünkre szól, hogy nagyon kitartóak vagyunk, nem esünk hamar kétségbe, és sokkal ellenállóbbak vagyunk a nehézségekkel szemben, mint más népek.

A pénz nem boldogít

Daróczi Brigitta arra is kitért, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek a sok pénz és a boldogság közé, azonban ez az elképzelés alapjaiban téves. – Azt szokták mondani, hogy jó, ha van pénz, de sok esetből láthatjuk, hogy például ha valaki nyer a lottón, az csak ideig-óráig emeli meg a boldogságszintet, aztán mindig kiderül, hogy pénzért nem lehet boldogságot venni – mondta, hangsúlyozva azt, hogy azok is boldogok lehetnek, akiknek pénzügyi területen vannak gondjaik, ha az élet más területeivel tudják ezt a hiányosságot ellensúlyozni.

VK


Debrecen - Van, aki komoly dolgokra vágyik, és akad, akinek egy kávé is elég. A mai rohanó világban nehéz megtalálni a boldogságot. Számomra ennek a fő forrása a család és a szeretet, de azt is fontosnak tartom, hogy harmóniában legyen a testem és a lelkem. Bocskor Krisztina, recepciós Számomra...

New York - Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon a boldogság világnapján, szerdán közzétett felmérés szerint. Magyarország hét helyet javítva a 62. lett. A ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából a világ 156 országának boldogsági s...