Szulejmán sírja – A szultán türbéjét fedezhették fel Szigetvár mellett

Budapest, 2015. december 9. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója (j), Hóvári János, a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékév szervező bizottságának elnöke (b) és Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a Mítosz és valóság: Nagy Szulejmán szultán szigetvári sírhelye című sajtótájékoztatón Budapesten 2015. december 9-én
Budapest, 2015. december 9. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója (j), Hóvári János, a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékév szervező bizottságának elnöke (b) és Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a Mítosz és valóság: Nagy Szulejmán szultán szigetvári sírhelye című sajtótájékoztatón Budapesten 2015. december 9-én - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest – I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett – jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.

Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat – jegyezte meg a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át.

Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi – hangsúlyozta Ali Uzay Peker.

Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. Mint emlékeztetett, 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre számos megemlékezést terveznek. Ezek a programok a már egyébként is közel álló török és magyar népet még közelebb fogják hozni egymáshoz.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója I. Szulejmánról szólva felidézte: a szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt. Szigetvár ostroma mást jelent a magyaroknak és a törököknek – hangsúlyozta Fodor Pál, hozzátéve: a közös emlékezet jegyében kezdtek komplex kutatásba I. Szulejmán türbéjének és a mellette állt kisvárosnak a felkutatásában, először a TIKA, ettől az évtől pedig a magyar állam finanszírozásában is.

Fodor Pál hozzátette: számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét – a források ebben eltérnek -, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el.

Pap Norbert az eddigi munkáról elmondta: az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba.

A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt.

Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel – fejtette ki Pap Norbert.

“Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül” – mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.

Az ásatásokon több mint negyven ember dolgozik, a vezető régész Hancz Erika és különösen fontos szerepet játszott egy másik kutató, Kitanics Máté is. Pap Norbert szerint mintaszerű volt az együttműködés a török hatóságokkal, köszönetet mondott a TIKA támogatásáért.

Pap Norbert felidézte, hogy 2010 végén Pécsett Hóvári János későbbi ankarai nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel elhatározták: a szigetvári vár 1566-os ostromával kapcsolatos tudást továbbfejlesztik, beruházásokat kezdeményeznek ennek érdekében. A következő években kutatási szerződés született a török féllel.

Mahmut Cevik, a TIKA balkáni és kelet-európai osztályának vezetője közölte: 2010 óta végeznek a közös történelem szempontjából fontos kutatásokat. “A mostani projektet mindkét ország kormánya támogatta, a magyar és a török oldalon is megvolt a kellő érzékenység új dolgok értékelésére” – tette hozzá.

– MTI –








hirdetés