Szükség volt a bundára

Ma már elterjedtebb a gép nyírás, de régen ollót használtak a munkához
Ma már elterjedtebb a gép nyírás, de régen ollót használtak a munkához - © Fotó: Derencsényi István
Balmazújváros – „A Monarchia hadserege fejlődése végett egyre több juhbundára volt szükség.”

A kisvárosban juhtenyésztés körülbelül 400 évre tekint vissza, hagyománnyá vált a török időktől, de leginkább a Monarchia idejében indult be a merinó juh tenyésztés. A racka gyapját házi szőttesként használták fel, posztót készítettek belőle, tudhattuk meg Juhász Imre zsűri elnöktől, aki a továbbiakban számtalan érdekességről számolt be.

Hazánkban a bárány és a juhhúst nem igazán fogyasztják, a gyapjú pedig szinte veszélyes hulladéknak számít.” Juhász Imre

– A Monarchia hadserege fejlődése végett egyre több juh bundára volt szükség, mert tudniillik a gyapjú nem gyúlékony. Mindaddig szükség volt erre, amíg a vegyipar fel nem találta a hőre keményedő műanyagot. Attól a pillanattól kezdve, miután feltalálták az imént említett anyagot a gyapjú kezdett háttérbe kerülni, mert az előállítása a hőre keményedő műanyagnak sokkal olcsóbb és egyszerűbb volt. Ezáltal a gyapjú és a juhtenyésztés háttérbe szorult, ezért napjainkban egyre kevesebb birkát tartanak és egyre kevesebb ember él meg a juhászatból. Magyarországon a bárány és a juhhúst sem nagyon fogyasztják, a gyapjú meg már szinte majdnem veszélyes hulladék hazánkban. Minden gyapjú, ami Magyarországon képződik, Kínában landol. A juhot úgy tenyésztették ki az évszázadok során, hogy nem vedlik, ezért a kontinentális éghajlatunk miatt muszáj a juhokat minden évben megfosztanunk a bundájuktól – mondta a zsűri elnöke.

NE


Tudta-e?

  • A globális ruhaipari megrendelések mintegy 90 százalékát teljesítő ausztrál gyapjú fő felvevőpiacának a kínai manufaktúrák számítanak.
  • Harminc százalékkal drágult tavaly az ausztrál gyapjú a helyi árutőzsdén.
  • A sportmárkák 2014 óta sorra dobják a piacra a gyapjúszálból kötött sport- és utcai cipőmodelljeiket, kihasználva, hogy egyre többen részesítik előnyben a természetes anyagból készült ruhákat és lábbeliket.

Idén is sokan kilátogattak a Németi-tanyára, ami nem meglepő, hiszen nem mindennapi látvány várta őket a versenyen
Balmazújváros - Nem könnyű munka a birkanyírás, de meg lehet találni a benne rejlő szépséget. A mezőváros juhnyírói idén sem hagyták, hogy a birkákat sokáig fűtse a bundájuk. Szerszámaikat elővéve borbélyok módjára kopaszítják meg nyár közepéig az őshonos állatokat. A kisvárosban számos birkanyír...
Fotó: Derencsényi István
Balmazújváros - Május utolsó szombatján a Németi-tanyán is megszabadultak a gyapjútól a magyar rackajuhok. Balmazújvároson nagy múltra tekint vissza a birkanyírás, melynek hagyományát ma is őrzik. Németi János tanyája három éve ad folyamatosan otthont a birkanyíró versenynek, mely ettől az évtől ...
Komoly fizikai megterhelés a birkanyírás
Balmazújváros - „A rackákat általában május végén szokták nyírni, hiszen a tavaszi hidegben még megfázhatnak.” A lelkes birkanyíróknak köszönhetően május végén a Németi-tanyán élő magyar rackajuhok is megszabadulhattak bundájuktól. Németi János birtoka már többször adott helyet a juhnyíró verseny...