Szükség van még polgármesterre?

Fafaragó közmunkás Kabán: a közfoglalkoztatás szervezése a települési önkormányzatok feladata marad
Fafaragó közmunkás Kabán: a közfoglalkoztatás szervezése a települési önkormányzatok feladata marad - © Illusztráció: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – Az iskolákat államosítják, központi számlavezetés lesz; de akkor mi marad helyben?

Az iskolák államosítása, a saját bank helyett az államkincstárnál történő számlavezetés, a kormányzati jóváhagyáshoz kötött hitelfelvétel, a feladat-alapú finanszírozás bevezetése, vagy éppen bizonyos segélyezési feladatok járási szintre emelése mind olyan intézkedés, ami némelyek szerint a központosítás, egyszersmind az önkormányzatiság kiüresedése irányába mutat.

Kezd kiüresedni

Orvos Mihály, Bagamér polgármestere úgy véli, hogy ha minden hatáskört átvesznek az állami szervek, akkor a polgármesteri hivatalokban lassan már csak a jegyző, meg a polgármester marad. – Nem lenne szabad az önkormányzatokat ilyen szinten leépíteni, hiszen korábban is működtek települési szinten a dolgok. Sok hatáskör átkerült a járási hivatalokhoz, ami ugye az utazás miatt a bagaméri embereknek plusz fáradságot és kiadást jelent. Őszintén szólva egyelőre nem látjuk az alagút végét, nem világos, hogy mi lesz a sok átszervezés vége. Nem szeretnénk, ha az államosítás akadálya lenne a település fejlődésének. Az önkormányzatiság kezd kiüresedni, meggyőződésem szerint nagyobb önállóságot kellett volna hagyni a településeknek – mondta.

Barabás Károlyné, Magyarhomorog polgármestere szerint maradt még munkájuk bőségesen. „A fejlesztési pályázatok koordinálása, a közfoglalkoztatás szervezése, a szociális feladatok ellátása mind ránk vár. Az a helyzet, hogy a magyarhomorogi embereket nem igazán izgatja, hogy ki működteti az iskolát, ha a falu iskolája egyébként megmarad, mint ahogy az se kardinális kérdés a polgárok számára, hogy az önkormányzat számláját valamelyik kereskedelmi bank, vagy éppen a Magyar Államkincstár vezeti. Amíg van hivatal, ahová naponta betérhetnek elintézni az ügyes-bajos dolgaikat, addig nekik nem számít, hogy az ügyintézést helyből, a járástól vagy valamelyik minisztériumból koordinálják. Egyébként pedig attól, hogy elvisznek tőlünk egy feladatot, még ugyanúgy kell adatot szolgáltatnunk, hiszen az információk nem maguktól keletkeznek járási vagy országos szinten sem” – fogalmazott a települési vezető.

Nem unatkoznak

Komádiban a szociális szférában rengeteg tennivaló van, miként a közfoglalkoztatás, és a fejlesztési pályázatok intézése is ad elfoglaltságot az apparátusnak rendesen – tudtuk meg Tóth Ferenc polgármestertől. – Annyiból vagyunk szerencsés helyzetben, hogy bizonyos feladatok a kormányablakhoz kerültek, kormányablak pedig Komádiban van. Szerencsére nem kell mindenért Berettyóújfaluba utazni az itt élőknek – jelentette ki a bihari kisváros első embere.

Tóth József, Polgár polgármestere nem osztja azt a kincstári optimizmust, ami névrokona nyilatkozatából sugárzik. „Az a baj, hogy a saját bevételeink feletti szabad rendelkezés csorbul. A helyi adókból számazó bevételek jelentős része vagy egy központi determinációval vagy konkrétan az önkormányzatokra szabott, de az állami büdzsé által nem finanszírozott feladatokra megy el. Ez pedig a települések önállóságát, önrendelkezését olyan módon sérti, hogy az általunk a saját vállalkozóinkra kivetett pénzeknek legfeljebb a 20-30 százaléka felett rendelkezhet a város” – utalt az egyik legfájóbb pontjukra a települési vezető.

Elmondása szerint arra is van példa, hogy az állam nem elvesz, hanem oda sem ad bizonyos forrásokat, mondván, azt fizesse saját bevételeiből a település. Tóth József rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy az állam klasszikus állami feladatokat (mint a szociális gondoskodás vagy a közfoglalkoztatás) úgymond letol az önkormányzatok szintjére, míg más feladatokat elvon tőlük. – Jogos a kérdés, hogy van ebben az országban még önkormányzatiság, létezik-e az önrendelkezés, vagy lehet azt mondani, hogy a polgármesteri hivatalokban az utolsó majd kapcsolja le a villanyt, mert az önkormányzati rendszer bevégeztetett; hiszen immár központilag vezérlik az ország közel 3 ezer 200 települési közösségét – tette fel a költői kérdést a városvezető.

– Petneházi Attila –


Tényleg ilyen lovat akartunk?

Az állam az utolsó olyan döntéshozatali szintet is kiüríti, ahol a polgárok el tudják mondani a véleményüket, ahol eddig hagyták érvényesülni a választói akaratukat. Ilyen módon számomra a központosítás folyamata a demokrácia totális csődjét jelenti” – adott hangot nemtetszésének Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere. Szerinte a rendszerváltáskor világosan kimondatott, hogy az önkormányzatiság jegyében a polgárokhoz legközelebb szülessenek meg a döntések; márpedig az Orbán-kormány törekvése ennek gyökeresen ellentmond. – Az önkormányzatok igazi végrehajtói szerepben voltak az elmúlt 26 évben, most viszont az állam mindenhatósága látszik megvalósulni. Tényleg ilyen lovat akartunk? – kérdezett vissza.


Kihúzták a gyufát…
El nem tudom képzelni, hogy az önkormányzatok (ráadásul mind a 3 ezer 200) milyen rossz fát tehettek a tűzre, amiért az államnál kihúzták a gyufát, de az biztos, hogy „büntibe kerültek”. Petneházi Attila írása.









hirdetés