Sztárnyugdíjak

Nemrég elhunyt neves táncdalénekesnőnknek, mint utóbb kiderült, 44 ezer forint volt a nyugdíja, mely a rezsijét sem fedezte. Ő azonban soha nem tagadta, hogy kissé könnyelmű volt egész életében, ugyanis amit keresett, azt azonnal el is költötte, nem gondolt öreg napjaira, s nem tett félre semmit. Kenyeres Ilona írása.

Természetesen lakása és kocsija volt, de sokszor a számlái befizetése gondot okozott, mint kiderült a halála után a közeli ismerősök elmondásaiból. „Énekelek, míg a színpadról le nem esek” – jelentette ki közel a 80-hoz egyik táncdalénekesünk, aki – mint mondta – a fellépéseire mindig visz két zenészt is magával, mert náluk nincs tátogás! (Talán csak a zongorát nem viszi, meg a mellette álló kislányt, akiről közel ötven éve énekel.). Ezek szerint én olyan felvételeket láttam eddig a tv-ben, ahol véletlenül elcsúszott a hang, meg a szájnyitogatás, sőt néha a száj mást mondott, mint amit a hang. Van ilyen. Másik idős énekesünk szintén 80-as, ő viszont a 20 évesekről szóló dalával haknizza körbe az országot a mai napig. Sajnos, még mindig fel kell lépjenek, mint mondják, hiszen 50 ezres nyugdíjukból még újság előfizetésre sem futná, ugye. Egykori híres táncművésznőnk is nyomorog több száz négyzetméteres budai villájában, hiszen 67 ezres nyugdíja talán csak a 3 ezer darab cserepes virág öntözésére fordított víz kifizetésére futja, de ennivalót ingyen kap egy ételfutártól, zöldséget a sarki boltostól, és – gondolom – a plasztikai műtétekért sem kell fizetnie, meg hát azt ugye, nem is tudná miből finanszírozni. A nagytestű kutyák eledele sem olcsó, ám azokról is gondoskodik egy jólelkű, kutyaeledelt forgalmazó cég, hiszen nem mindegy annak sem, kinek a kutyáit támogatja. A művésznő pedig nagyon spórolós, csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, mondja. A haját maga festi, a körmeit is ő készíti. Egy neves zenész 30 ezerrel ment nyugdíjba pár éve, hát csoda, ha azóta is zenél? Persze, vannak olyanok is, akiknek egy élet ledolgozása után be kell érniük a minimál nyugdíjjal, mert nincs lehetőségük tovább dolgozni, haknizni, azaz plusz pénzt keresni. Még annyit sem, hogy ha nem is az eddigi színvonalat, de ahhoz közelit tartani tudjanak. Egykori énekes-táncos színészünk 47 ezerből él, és az a nagy tragédiája, hogy olyannyira megromlott az egészségi állapota, hogy hiába is akarna, nem képes munkát vállalni. A fentiek ismert emberek, azért tud ország-világ az anyagi gondjaikról is. A névtelen kisnyugdíjasok azonban hiába panaszkodnának, ők nem kapnak senkitől semmit ingyen, legfeljebb ha elmennek egy-egy ételosztásra, amit az ország néhány nagyvárosában rendeznek időnként. Pedig ők vannak többen…

– Kenyeres Ilona –








hirdetés