Szórakozásnak indul, függőséghez vezethet a videojáték

Akt.:
Figyeljünk az árulkodó jelekre
Figyeljünk az árulkodó jelekre - © Illusztráció: Chio Mozdulj Gamer Mozgalom
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Tiltás helyett beszélgetéssel, társas programokkal és sportolással előzhetjük meg a játékfüggőség kialakulását.

A videojátékok kedvelőinek ötödénél jelentkeznek valamilyen mértékben a problémás játékhasználat jelei – mutatta ki egy ELTE-n készült kutatás, amelyben 3400 fiatal vett részt.

A magyar játékosok három százaléka súlyosan, tizenöt pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik – ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ténylegesen függők lennének, ugyanakkor érdemes odafigyelni rájuk. Meglepő, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a játékkal töltött idő mennyisége, hanem sokkal inkább a személyiség, a szociális háttér és a játékhoz való hozzáállás a meghatározó tényezők.

Vissza az offline világba

– A videojáték-függőség kutatása még relatíve új tudományterület, így hivatalosan nem is tartozik a mentális betegségek közé, pedig a nemzetközi kutatások a problémás játékosok arányát három és húsz százalék közé becsülik, és Magyarországon is több százra tehető a számuk – mondta Bányai Fanni, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének doktorandusza, a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom szakértője.

A függőségre hajlamos játékosok gondolatban akkor is a játékról álmodoznak, amikor éppen nem játszanak, hiányérzet és feszültség keletkezik bennük, amikor nem játszhatnak, nem tudják kontrollálni a játék mennyiségét, pedig szeretnék, elvesztik az időérzéküket, teljesen elmerülnek a játékban és emiatt elhanyagolják a feladataikat.

A fenti okokból összetűzésbe kerülnek a környezetükkel, gyakran hazudnak a játékkal töltött idő mennyiségéről, valamint elhanyagolják a barátaikat, kapcsolataikat, így magányossá válnak.
Emellett olyan testi tünetek is jelentkeznek a problémás játékosoknál, mint az elhízás vagy fogyás, a szem megerőltetése, hátfájás és egyéb mozgásszervi betegségek, valamint általános fáradság és kimerültség.

S hogy hogyan segíthet a család? A pszichológus szakértő szerint semmiképpen sem agresszióval és eltiltással. Ha valóban problémás játékosról van szó, úgy abban kell segítenünk neki, hogy visszataláljon az egészséges használathoz. A legjobb stratégia, ha elkezdünk vele beszélgetni a játékról, hogy megismerjük, milyen az a virtuális világ, amelyben a napjait tölti.

Közös programok és sport

Fiatalabb gémereknél ez megkönnyíti azt is, hogy közösen alakítsuk ki a gép előtt töltött időre vonatkozó szabályokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók, vagy közösen választunk ki játékokat a hivatalos besorolás alapján, és határozzuk meg a napi vagy heti játékidőt. Bátorítsuk, hogy játsszon együtt a valódi, „offline” barátaival, mert így fejlődhetnek a személyes kapcsolatai, és a játékban tanult készségeket is könnyebben használhatja majd a valós élethelyzetekben.

– Jó, ha a játékosnak van más hobbija, amire szülőként építeni tudunk. Szervezzünk közös programokat, amelyekben szerepet kap a játék és a testmozgás is – tanácsolja Bányai Fanni.

ÉKN








hirdetés