Palicz István
– Várjon, segítek! Olvassa le a termékek vonalkódját! Tegye mérlegre a gyümölcsöt! Persze, bankkártyával is fizethet!” – osztogatták az instrukciókat a kíváncsi, de bizonytalankodó vásárlóknak az idegenvezetői szerepkörbe bújt(atott) pénztárosok. Az arcukra még csak-csak sikerült mosolyt erőltetniük a térfigyelő kamerák kereszttüzében, a tekintetük azonban egészen másról árulkodott.
A naiv borjúval ellentétben, szerintem ők pontosan tudják, mihez asszisztálnak most. Ma még csak 8, aztán 18, 28… Nekik, hús-vér embereknek viszont, akik nap mint nap erőn felül robotolnak azért a kevésért, egyáltalán nem „nyolc”, hogy utcára kerülnek-e a ridegebb, de jóval költségtakarékosabb önkiszolgáló kasszák térhódítása miatt, amik idővel nem csak tehermentesíteni, hanem teljesen pótolni fogják őket. Velük ellentétben nekünk, vásárlóknak – egyelőre még – van választásunk. Amíg csak lehet, én a bérből és fizetésből élők mellett állok (meg).