Szolgák és szolgálók

Farkas Flórián „nehéz és kínos örökséget” hagyott rá, és mint fogalmazott, „világos és egyértelmű törekvéseiket nem tudták érvényre juttatni, mert megakadályozták a személyes politikai ambíciók, az önös gazdasági érdekek” – Hegedűs István szavai ezek, amelyeket az Országos Roma Önkormányzat vezetői tisztségéről való lemondását indokló levélben írt. Kovács Zsolt írása.

Súlyos kijelentések, amelyek – sokak szerint – számos mai vezetőre igazak. Emberi dolgok, mondhatnánk, és a problémát továbbgondolva rögtön adódik a kérdés, kárhoztathatók-e azért a vezetők – legyenek kisebbségiek vagy többségiek –, ha hatalomhoz és ezzel vagyonosodás lehetőségéhez jutva bizony-bizony a saját, a családjuk, a baráti vagy elvtársi körük egzisztenciális és egyéb természetű előmenetelére is gondolva tevékenykednek. Igen, kárhoztathatók! Mert legyen az roma vagy nem roma, vegye tudomásul, hogy ő szolga. Mégpedig a közösség által választott, a közösség pénzéből fizetett, a közösség boldogulásáért elkötelezett szolgáló. Ezt a státuszt pedig önként választotta, vállalta. Ha nem ilyen, távozzon!

– Kovács Zsolt –








hirdetés