Szobrot kapott Klebelsberg Kuno Debrecenben

Akt.:
Felavatták az egyetem előtt felállított Klebelsberg-szobrot
Felavatták az egyetem előtt felállított Klebelsberg-szobrot - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Programsorozattal tisztelgett a Debreceni Egyetem az egykori miniszter emléke előtt.

A rendezvények kiállításmegnyitóval kezdődtek délelőtt a főépület II. emeleti kerengőjén, ahol korabeli fotók, film- és hangfelvételek segítségével lehet mostantól betekintést nyerni gróf Klebelsberg Kuno volt vallás- és közoktatásügyi miniszter mindennapjaiba.

sm-2Fotó: Derencsényi István

A programok ezután szimpóziummal folytatódtak az Aulában, ahol neves történészek tartottak előadásokat Klebelsberg kultúrpolitikai munkájáról, az oktatás terén elért eredményeiről. Arról is szó esett, milyen szerepet játszott abban, hogy Debrecenben komoly egyetem létesüljön.

sm-1Fotó: Derencsényi István

Klebelsberg Kuno egészalakos szobrát – Juha Richárd szobrászművész alkotását – kora délután leplezték le a főépület előtti téren.

A példakép nyomdokain

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravatón úgy vélte: a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot 1922 és 1931 között betöltő gróf Klebelsberg Kuno élete és műve vitán felülálló irányjelző oszlop. Szerinte Klebelsberg számára a kultúra tétje a nemzet élete, megmaradása, gyarapodása volt. A Trianon utáni Magyarországon – amelyet rendkívül súlyos szociális, gazdasági gondok feszítettek – számos olyan vád érte, hogy a költségvetés nagy részét költi el köznevelési, kulturális és tudományos célokra.

Erre ő azt felelte, hogy minden, a magyar nemzetet sújtó bajból az emberi erőforrások fejlesztése a kivezető út”

– ismertette az emberi erőforrások minisztere.

bzFotó: Derencsényi István

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belül jelenleg Magyarországon az egyik legnagyobb a kulturális kiadások részaránya. Ennek is köszönhetően a színházak látogatottsága 56 százalékkal bővült, 2016-ra elérte a 7,1 milliót. A múzeumokat felkeresők száma meghaladta a 10 milliót. A hangversenyekre járók száma a kétszeresére emelkedett – sorolta az eredményeket Balog Zoltán.

A felemelkedésének útja: a tanulás

Klebelsberg Kuno egy roppant nehéz időszakban lett miniszter. A vesztes első világháború és az azt lezáró trianoni béke az egész országot, az egész nemzetet megrázta – jelentette ki Klebelsberg Kuno szobrának avatóünnepségén Bognár István Ádám, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke. Elmondta: az ország gazdasága akkoriban romokban hevert, majdnem minden család gyászolt. Klebelsberg Kuno megtalálta a magyar feltámadás útját amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzet felemelkedésének egyetlen útja a tanulás, az emberek művelése – fogalmazott.

Két komoly személyiség

Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora beszédében kiemelte: holnaptól másként néz ki az út, amikor valaki a Debreceni Egyetem főépületébe lép be.

kn3Fotó: Derencsényi István

Két, életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a köz szolgálatába állító arisztokrata szobra áll ezentúl egymással szemben. (A másik szobor gróf Tisza Istváné.) Arra emlékeztetett, hogy az egyetem története az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveire nyúlik vissza. Tisza István járta ki azt az 1912-es törvényt mely kimondta, hogy Debrecenben legyen egyetem, de az építés már Klebelsbergre maradt.

Debrecen a szellemi kapocs

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy mind Tisza István, mind Klebelsberg Kuno olyan munkássággal rendelkezik, amely városunk fejlődésében meghatározó jelentőséggel bír. Az egykori Tisza István Tudományegyetem ma Debrecen legfőbb erősségei közé tartozik.

Klebelsberg Kuno látta Debrecenben annak lehetőségét, hogy a trianoni Magyarországon, annak keleti határánál betöltse az elszakított területek magyarsága felé a szellemi kapocs szerepét”

– állította a polgármester.

Vezető szerepre törekvés

Miután Klebelsberg Kuno és Tisza István egyaránt nagynak és erősnek álmodták a magyarságot, nekünk sem lehet más a feladatunk. Olyanná kell tenni a nemzetet amely képes összefogni, vezetni a Kárpát-medencén velünk osztozó népeket – vélte Kósa Lajos országgyűlési képviselő.

OCs