Szoborsors és történelem: a Nagy Honvéd

A 3-as honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve
A 3-as honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve - © Fotó: Archív
Debrecen – A hármas honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékművét százból egy debreceni, ha ismeri…

„A 3-as honvédszoborért bizottság” elnevezésű debreceni patrióta csoport szívén viseli az egykori debreceni hármas honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékét. Emlékeztetnek rá, hogy az ezredben főleg hajdúsági bakák szolgáltak, a mostani törzsökös lakosság felmenői.

A Nagy Lajos király téren…

Még az első világháború elején Debrecenben javasolták az országban elsőként, hogy a háború hőseinek jól látható helyen emléket állítsanak! Az országgyűlés 1917-ben törvénybe is iktatta a kezdeményezést, de városunkban szinte utolsóként állították talapzatra az emlékművet. Az összegyűjtött pénz egyszer a korona devalvációja miatt, majd az 1929-es világgazdasági válság következtében elveszett. A szoborállítás költségét végül civilek és a város közösen fedezték. A 4 méteres honvédszobrot 1940-ben adták át Debrecen városának a Nagy Lajos király téren. Ezt dokumentumok igazolják. Az alkotó a székely származású Márton Ferenc volt, aki a Rökk Szilárd-díjat is elnyerte művével. Márton Ferenc szinte minden művészeti ágban kiválót alkotott. Egyetlen fennmaradt szobra a mi honvédszobrunk, melyet a szocialista érában eltávolítottak, s helyére a Tanácsköztársaság-emlékművet állították. A Nagy Honvéd főleg azért nem volt kívánatos a múlt rendszernek, mert a hármasok állították meg 1916-ban a hatalmas Bruszilov-offenzívát, tehát oroszellenességet sugallt. A szobrot a Hősök temetőjébe vitték, melyet lelakatoltak. Az emlékműre a feledés homálya borult.

Évtizedekkel később, 1987-ben elrendelték, hogy a hippitanyává züllött Hősök temetőjét ki kell takarítani. Akkor került elő a szobor, már valószínűleg ledöntött állapotban. A debreceni laktanyaparancsnok úgy döntött, hogy beviteti a szobrot a laktanyába. Erre hivatalos engedélyt nem kapott, a cselekmény szóbeli megállapodás alapján történt. Egy alapzatot készíttetett hozzá, s ezzel a szobrot megmentette az utókornak. A városvezetésnek ez is megfelelt, hiszen továbbra is elrejthették a lakosság szeme elől.

Hadd lássa a közönség!

A szobrot azonban nem arra szánták, hogy egy laktanyában legyen! A Nagy Honvédet százból egy debreceni, ha ismeri! Azt szeretnék tehát, hogy látható legyen Debrecen közönsége számára, hogy tudatosuljon az emberekben ezeknek a hősöknek a dicső helytállása. Ez hozzátartozik nemzettudatunkhoz. Debrecennek nincs első világháborús emlékszobra, holott még a falvakban is ott vannak az emlékek a főtéren. A szobor mára igen rossz állapotba került. Megmentésére sürgős renoválásra van szükség. A bizottság úgy tudja, a honvédség nem szándékozik pénzt adni a helyrehozatalára. A jelenlegi laktanyaparancsnok mégis ragaszkodik hozzá.

Hetvenezernyi hozzátartozó

Mi a megoldás szerintük? Az eredeti alkotást meg kell menteni – és egy hiteles másolatnak kellene készülnie. Így a honvédség sem emelhet kifogást, és a debreceniek is láthatják azoknak az emlékét, akik mintegy hétezren életüket adták szülőföldjükért, hazájukért. Számításaik szerint az elesettek, sebesültek és hadifogságba esettek révén körülbelül hetvenezer hozzátartozót érintett az első világháborúban a „hármasok” szereplése.

Tanúbizonyság

A patrióta csoport tisztában van vele, hogy a szobor sorsának kedvező alakulása meghaladja erőiket. Azonban tudják, hogy kormányprogram indult a célból, hogy minden első világháborús emlékművet felújítsanak, és újból felavassanak 2018-ig. Jelentkezésükkel azt szeretnék elérni, hogy a városvezetés és a lakosság felfigyeljen Debrecennek eme rejtett értékére, s tegyen tanúbizonyságot patriotizmusáról, hagyományszeretetéről.

HBN-BE



Sporthírek






hirdetés