Sziszifuszi munka

Még a görög mitológiabeli Szisziphosz is megírigyelhette volna azt a türelmet és kitartó munkát, amellyel megszabadítani igyekeztek hétfőn az utakat a hótorlaszoktól.

Szaniszló Bálint jegyzete.

Bár hókotrók, hómarók, hóágyúk egész arzenálja állt a munkát végzők rendelkezésére, a természet erejével, a viharos erejű széllel és fegyvertársával az engedelmesen ide-oda sodródó és mindig a legrosszabb helyen „leparkoló” hóval szemben igencsak szükség volt a türelemre és a sziszifuszi munkára. Mert ez a munka is van olyan nehéz, mint egy szikla felgörgetésre a hegytetőre.  

Ha nem akad el a munkagép, ha minden alkatrésze bírja a kemény mínuszokat, ha a sofőr a hidegben is minden pillanatban képes koncentrálni munkája minden ízére és képes kikerülni a „vagányul partizánkodó, aztán elakadó és rémülten segtítségért esedező autósokat” és nem köt ki az út széli árokban, akkor is ott van annak igencsak kézzel fogható veszélye, hogy: amíg az egyik irányban sikerül úgyahogy felszabadítani az utat (persze csak egy keskenyke nyomsávon, amit aztán ellepnek a joggal türelmetlen autósok), addig a másik irányban visszahordja a szél az elfogyni nem akaró havat.

Ez pedig már egy amolyan „balladai homály”, mégpedig „kőműveskelemeni”: „Amit elkotort estére, visszajön reggelre…”

Ezen már csak az segít, ha a természet megunja a dolgot és elállítja a szelet Márpedig nincs olyan rossz, aminek ne lenne vége…

 








hirdetés