Szíria – NATO-főtitkár: politikai megoldást kell találni a szíriai válsághelyzetre

Brüsszel, 2012. július 2., hétfő (MTI) – A NATO továbbra is a politikai választ tartja helyesnek a szíriai válságra.

Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szíriai helyzet továbbra is “az egyik legnagyobb biztonsági kihívás a világon”. A NATO ezért nagy aggodalommal és szoros figyelemmel követi, de a fő feladat továbbra is az, hogy kikényszerítsék a demokratikus átalakulásra és az erőszak beszüntetésére készített politikai terv végrehajtását.

Szavaiból kiderült, hogy arra a béketervre utalt, amelyet a nemzetközi hatalmak vasárnapra virradóra fogadtak el Genfben. A tervet mindazonáltal a szíriai ellenzék máris elutasította, miután az nem zárta ki egyértelműen Bassár el-Aszad elnök szerepvállalását.

A főtitkár – aki immár rendszeresített havi általános sajtótájékoztatóját tartotta meg Brüsszelben – ismét elítélte az erőszak alkalmazását, az emberi jogi visszaéléseket, a török repülőgép Szíria általi lelövését, és úgy fogalmazott, hogy “a rezsim elvesztette minden emberségét és legitimitását”.

Úgy vélte, minderre a nemzetközi közösségnek összehangolt választ kell adnia, már csak azért is, mert a helyzet az egész térség stabilitását fenyegeti.

Rasmussen leszögezte, hogy a NATO-nak nem áll szándékában katonailag beavatkozni Szíriában, és nem is kapott felkérést semmilyen katonai eszköz telepítésére. Ez utóbbi vonatkozik egy esetleges repülési tilalmi zóna létesítésére is, amelyről a nemzetközi sajtó nemrégiben említést tett – adta értésre.

Beszélt viszont arról, hogy a szövetség “aktív politikai konzultációkat” folytat, de nem kívánta részletezni, milyen jellegű tárgyalásokról van szó, és kik a partnerek.

Hangsúlyozta, hogy a válság már így is túl sokáig tartott, most kell cselekedni.

Beszélt Rasmussen az afganisztáni helyzetről is. Emlékeztetett arra, hogy néhány hónapon belül már a lakosság háromnegyedének otthont adó terület lesz afgán ellenőrzés alatt, miután a NATO folyamatosan adja át a biztonsági felügyeletet a helyi erőknek.

Megerősítette, hogy továbbra is az a terv: 2014 végére teljes egészében az afgán hadsereg és rendőrség felel az ország biztonságáért.

Hozzátette: abban, hogy ez lehetővé vált, jelentős szerepe volt a NATO irányítása alatt álló nemzetközi erőknek (ISAF) is.

A NATO-főtitkár ismét hangsúlyozta azt is, hogy a biztonság garantálása csak az egyik nagy feladat, amellyel Kabulnak szembe kell néznie, mint ahogy a szövetség is csak egy része a megoldásnak. Méltatta a jövő héten Tokióban rendezendő konferenciát, amelyen a nemzetközi közösség demonstrálni kívánja hosszú távú elkötelezettségét Afganisztán gazdasági fejlesztése mellett.

Hangoztatta azt is, hogy az afgán vezetés is fontos vállalásokat tett, beleértve a politikai irányítás javítását, a korrupció elleni harcot, az emberi jogok biztosítását és védelmét.

Rasmussen úgy vélekedett, most egyedülálló alkalom kínálkozik arra, hogy Afganisztánban megtörjék “az erőszak és szélsőségesség ciklusát” és a biztonság hosszú távú feltételeit létrehozzák.

Kérdésre válaszolva Rasmussen elítélte, hogy merénylők ismét afgán egyenruhában öltek meg három NATO-katonát. Úgy vélte, a tálib fegyveresek stratégiájához hozzátartozik, hogy ilyen eszközökkel próbálják megingatni az afgán fegyveres szervekbe vetett bizalmat.

Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti.

MTI